Globális jelenségek
Az a szépséghibája a linkednek (északi félteke - jégborítottsága), hogy az a tél végi állapotot mutatja (2012 április). Akkor valóban viszonylag nagy területû volt a jégfelszín az utóbbi évek áprilisához viszonyítva (nagyjából az 1990-es évtized áprilisi átlagának megfelelõ). Ezt mutatja a belinkelt ábrád (halványkék vonal). Azóta viszont a szokásosnál jóval nagyobb mértékû olvadásnak köszönhetõen mélyen a szokásos augusztusi átlag alá csökkent a jégtakaró felszíne, olyannyira, hogy rekordot döntött (szeptember 6-án 3,65 millió km2 volt már csak a jégtakaró felszíne).
A jégtakaró felszín területének éven belüli nagy ingadozása (hiszen áprilisban még tényleg úgy látszott, hogy minden rendben van)arra utalhat, hogy a szokásosnál vékonyabb volt a jégtakaró vastagsága a tél végén (a világoskék vonalak egyre nagyobb kilengése - egy éves idõszakra - jelzi, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a jégtakaró felszínének éven belüli változása, télen megközelíti, vagy eléri az elmúlt negyven év átlagát, nyáron viszont egyre inkább elmarad attól).
A jégtakaró felszín területének éven belüli nagy ingadozása (hiszen áprilisban még tényleg úgy látszott, hogy minden rendben van)arra utalhat, hogy a szokásosnál vékonyabb volt a jégtakaró vastagsága a tél végén (a világoskék vonalak egyre nagyobb kilengése - egy éves idõszakra - jelzi, hogy az utóbbi években egyre nagyobb a jégtakaró felszínének éven belüli változása, télen megközelíti, vagy eléri az elmúlt negyven év átlagát, nyáron viszont egyre inkább elmarad attól).