A másik hírrel kapcsolatban is vannak gondolataim.
Az, hogy egy klímaváltozás visszafordítható-e vagy nem, azt nehezen tudom értelmezni.
Tudjuk, hogy a légkör sosem tér vissza egy olyan állapotba, ahol már volt (igaz, tetszõlegesen megközelítheti). De hogy ne kelljen errõl a bonyolult, kaotikus rendszerrõl beszélni, mondok egyszerûbbet: a termodinamika II. és III. fõtételébõl egyenesen következik a visszafordíthatatlanság, hiszen egy magára hagyott rendszer állapotában akkor és csak akkor történik változás, ha az nincs egyensúlyban, és akkor ez a változás irreverzibilis.
Még egy dolog felmerül: a klímaváltozásba beleszól ugyan az ember, de épp az elõzõ miatt ember nélkül is végbemegy, legfeljebb más irányba. Ha eltûnünk, akkor az antropogén változás megszûnik, de mi van az addigi változással? Ha antropogén eredetû rész csak egy rövid ideig is jelen volt, annak lesznek következményei, mivel a légkör csatolt rendszer. Ez más kérdés, hogy azok a változások amplitúdói esetleg csökkennek idõvel, akkor esetleg lehet visszafordítható az antropogén rész. Ekkor az a kérdés merül fel, hogy antropogénnek számít-e egy korábbi antropogén hatásnak olyan következménye, amit az ember nem tud befolyásolni? Ha igen, akkor megint visszafordíthatatlan a dolog.
Az utolsó négy szó: "ember formálta geológiai korszak" nagyon tetszik. Errõl az jut eszembe, hogy mi, emberek, elfelejtjük, hogy nem csak mi vagyunk. Vannak más élõlények rajtunk kívül. A környezettanosok azok, akik ezt nem felejtették el. Bevezették a bioszféra-átalakító képességet, ami valahogyan számolható az egyes élõlényfajokra (függ az õ élõhelyétõl, tûrõ- és alkalmazkodóképességétõl, intelligenciájától, stb, ezeket valahogy lehet számszerûsíteni, egyszer tanultunk róla de már elfelejtettem). Ez a bioszféra-átalakító képesség egyelõre csak becsülhetõ, de az szinte biztosnak tûnik, hogy a mai élõlények közül az emberé a legnagyobb. Az is valószínû, hogy az egyes élõlények hatása az éghajlatváltozásra ezzel jól korrelál, legalábbis úgy igyekeztek ezt az indexet megalkotni.
A másik, ami miatt nagyon tetszik az a négy szó, fõleg az elsõ kettõ, hogy más geológiai korszakban más élõlény formálta a geológiát. Pl. fõleg a jurában a növényevõ dínók rengeteg zöld területet elpusztítottak, a "hatás", úgy tudom, jóval nagyobb volt, mint a mai erdõirtások. Amikor aztán emiatt más lett a klíma, akkor a ragadozók túlszaporodtak a növényevõkön, akkor újra kizöldült a táj, és kezdõdött elölrõl. És így dinamikus egyensúlyban éltek hárman egymás mellett, formálták azt a geológiai korszakot.