Még két -remélem hasznos- gyakorlati dolog, mellyel nemegyszer nagyon jól lehet következtetni az idõjárás hosszabb távú alakulására:
1. Ezt nevezhetnénk úgy, hogy a feltûnõen hideg (ill. meleg) idõszakok "visszaköszönésének" szabálya. Ennek értelmében a mostani novemberi hideg valamilyen (valószínûleg zordabb) formában megismétlõdik majd decemberben(??), vagy januárban (esetleg februárban) A téli idõ ilyetén lefolyására sok példa van, hadd ne soroljam. Ugyanez vonatkozik egyébként a nyári melegekre is: a március végi, áprilisi koranyár szinte sohasem következmények nélküli. Az akkori 20, gyenge 20+ fokok júniusban már kánikulai hõség formájában "köszönnek vissza".
2. Hidegfrontok esetén a légnyomás viselkedése sokat elárul a makrocirkuláció zonális, avagy blockingos jellegérõl. Zonalitás esetén a gyorsan mozgó cikloncentrum "húzza magával" a frontjait, a légnyomás változás- szinkron a hidegfront vonulásával. Ezalatt azt értem, hogy a légnyomás pontosan addig süllyed, míg a front meg nem érkezik, mögötte viszont a cikloncentrum távolodása miatt (is) gyorsan emelkedik. Blocking esetén a ciklonáthelyezõdés lelassul, a légnyomás süllyedését nem követi nyomban a hidegfront, hanem a légnyomás hosszabb ideig idõzik egy alacsonyabb értéken (én úgy szoktam mondani: "lent akad") és csak aztán érkezik a hf. A front mögött pedig nem szökik fel olyan rapidan a nyomás, mint zonális ciklonátvonulás esetén. A mostani hf eszerint még magán viseli a zonalitás kezenyomát -nincs is mögötte igazi hideg sarki levegõ (egyelõre)
A következõ napokban az áramlási kép blockingosabbra változik, érdemes lesz figyelni a "lent akadásra". Pontosabban arra, ha a légnyomás emelkedése megtorpan, és a barométer hoszasabban idõzik egy bizonyos nívón az újabb hf elõtt -ez már komolyabb hidegáramlást, téli idõt sejtetne. havazas