A "világot", azaz a földet a rajta levõ élettel együtt szerencsére nem olyan könnyû elpusztítani. Még a mi bolygónk is emberi léptékkel mérve elképzelhetetlenül óriási és elképzelhetetlen energiákat hordoz -az élõvilág pedig roppant szívós, és különösen szívós, találékony az emberi faj. A napfizikusok azt mondják, hogy a nap, fejlõdésének kései szakaszában, vörös óriássá puffad, és a Mars pályájáig kiterjeszkedik. Na, ez lesz az igazi "világvége", bolygónk tûzben pusztul el. A szakemberek a körülbelüli idõpontot is tudják -akinek mindenáron apokalipszis kell, hát íme! (Kérdés, hogy az ember -ha egyáltalán lesz még akkor- áll-e azon a technikai színvonalon, hogy bármit tehessen ez ellen)
Még egyszer ki kell jelentenem, hogy véleményem szerint mennyire káros a bulvármédia folytatta "szellemi környezetszennyezés". Felháborítóan alacsony észbeli nívóra alapoznak, nyilván a nagyobb nézettség, példányszám érdekében. Ráadásul arra törekszenek, hogy az általuk közöltek "minél nagyobbat szóljanak", minél sokkolóbbak legyenek, mert a közönség ingerküszöbe magasra emelkedett, a mutatott rengeteg szörnyûség miatt az emberek emócionálisan érzéketlenné váltak.
Rossz vége lesz ennek. Elsõ látásra úgy tûnhet, hogy a tévében látottak, újságban olvasottak hatástalanul peregnek le az emberekrõl. Rövid távon valóban elenyészõ a hatás -hosszú távon azonban óriási! Az éveken, évtizedeken (netán évszázadokon) át a fejekbe sulykolt dolgok teljesen áthangolják a közgondolkodást. A keresztény doktrina is áthangolta a barbár Európáét, az egzakt tudományos szemléletmód meg a középkoriét. Mindkét intellektuális rendszer tételei megfeleltek a kor tudományos színvonalának, és erkölcsileg is helyesek voltak. Az emberiség meg olyan lett, amilyennek most látjuk. Vajon mi lesz velünk, ha vég nélkül buta, agresszív, beteges dolgokkal traktálnak minket? A szellemi környezetszennyezés bûn, ami majd elveszi méltó büntetését a kultúra tönkremenetele, a morál összeomlása révén.