És értelmezhetõ a "világ" kezdete is, ez a Nagy Bumm, az õsrobbanás. Véleményem szerint ez is fordulópont volt, határ bizonyos állapotok között. Ez "elõtt" is nyilván volt valamiféle világrend, "létezés" (bár a létezés fogalmát alaposan ki kell terjesztenünk, mert a közönséges létezés-fogalom a mostani világrendhez köthetõ -szó szoros értelmében vett tér és idõ az õsrobbanás óta van). Úgy látom, hogy a Nagy Bumm elõtti "világ" nem múlt el mindenestûl, a jelenlegi univerzum ezt beépítette magába, szerves, obligát részévé vált. Innen van a fizikai (és egyéb) jelenségek sokszor tetten érhetõ, tudományosan is igazolt dualisztikus volta.
Hogy milyen lesz a "vég", arról az elméleti fizikának vannak elképzelései. Az univerzum gravitációs összeomlása, avagy a vég nélküli tágulás is a mostani stabil állapot megszûnéséhez vezet. Bonyolult kérdések ezek (állítólag a gravitációs állandó se állandó, hanem lassan csökken). Azonban ezeknek a megfontolásoknak köze nincs a vulgáris, bulvár-ízû világvége képzetekhez.