Még valami: ezeken az idõsorokon egy néhány évtizedes oszcillációnak két minimuma és egy maximuma látszik. Kérdés, hogy a legelején és a legvégén lévõ magasabb értékek is egy-egy maximumhoz tartoznak-e? Ha igen, akkor nagyon durva becslésként a 21. sz. közepére akár visszatérhetünk az 1960-környéki hidegekhez.
Mi lenne, ha nem egyenest illesztenénk, hanem mondjuk hatodfokú görbét, és az alapján becsülnénk az évszázad végét? Merthogy az egyenessel az a probléma, hogy ezt a néhány évtizedes oszcillációt kisimítja, és lehet, hogy pusztán véletlen az egyenes meredekségének elõjele. Másként fogalmazva, ha a határokat csak egy kicsit módosítjuk (innen 10 évet, onnan 20-at elhagyva pl.), a meredekség akár -1-szeresére is kijöhet az elõzõleg számoltnak. Mindez csak azért, mert a számítás eleje és vége az oszcilláció más-más fázisában van.

A másik az maga az adatok szórása. Ismét nem látok hibasávokat a grafikonokon. Mekkora az egyes évek középhõmérsékletének a hibája? (Biztos, hogy nem nulla, hiszen a mérések a mai napig 0,05°C-os mérési hibával terheltek, ami egy átlag számításánál ugye megmarad.) Ezekbõl a hibákból ki lehet számítani az illesztett egyenes meredekségének hibáját is, ami adott esetben összemérhetõ lehet az egyenes meredekségével (különösen akkor, ha az egyenes egyébként "lapos", kis meredekségû). Abból pedig ki lehet számítani magának az elõjelnek a valószínûségét is. Ilyeneket ezúttal sem láttam.
(Errõl már egyszer írtam, még nem fejeztem be a számításokat, meg nincsenek is elõttem az adatok, de emlékeim szerint Szeged átlaghõmérséklete esetében pl. majdnem pont egy nagyságrenddel lett nagyobb a meredekségnél az õ hibája. Ezt ha beadnánk egy valószínûségi klímamodellnek, az elsõ idõlépcsõnél teljesen szétszóródna az ENS-fáklya.) Ezen kívül a korrelációk is érdekesek lehetnek, egy egyenes esetében 0,95 alatti r^2 kimondottan rossznak számít, a grafikon alapján szemre is megmondom, hogy annál kisebb ez az érték. (0,8 körül lehet talán?)