Valóban tapasztalható túlzó, elfogult vélekedés az enyhe téllel kapcsolatban, fõleg a gabonafélék , pl. õszi búza esetében. Köszöni szépen jó átvészeli az enyhe telet is, csak legyen meg a minimális "hideg" , és csapadékigénye. Általában egyik sem gond mi klímánkon a legenyhébb teleken sem, sõt igen szép gabonatermés érhetõ tetten az enyhe tél után is, ha kedvezõ a tavasz.
- Úgy látom azt tényként írhattam le, hogy nem mindegy : Február végén, vagy április elején áll e a vegetáció "fagyveszélyes" szinten. Az enyhe telek utáni gyenge gyümölcsös évnek ez az egyik oka, a kutya nem eszi meg a telet, minél korábban járunk a tavaszban , az elõrehaladott vegetációval, értelemszerûen annál nagyobb a veszélye az elfagyásnak.
- ....." Ráadásul a gomba és egyéb betegségek fõként tavasszal a nedves idõben terjednek így nem sok köze van az enyhe télhez, mivel akkor ezeknek is lassabb az életritmusa..") Nagyon elegánsan csúsztattad át a gomba - baktérium (stb) komplex problémát a fõleg virágzáskor támadó gombabetegségekre (monília, tafrina...stb). Két külön dologként kell ezt értelmezni, még ha van is kapcsolat közöttük. A koratavaszi jellegû, nedves idõjárás éppen ezeknek a komplex betegségeknek kedvez. Egy zömében fagyos tél mindenképpen elõnyösebb e tekintetben, mint az enyhébb, gyakori + magas páratartalmú telek, még ha van is igazság az általad leírt eszmefuttatásban.