Na, megint elõkerült a téma, melyben, úgy látszik, sosem foguk egyetérteni. Nagyon következetesen, markánsan képviseled a véleményedet, és ez végsõ soron jó (az ember tudja, mihez tartsa magát, s nem mellesleg vitázni is csak így lehet)
Holott ugyanarról beszélünk ám, csak más-más oldalát fogjuk meg a dolognak. A természetben (és a természettudományban) vannak véletlenszerûségek, ott van a sztochasztikus jelleg. Másrészrõl, a valóban kaotikus rendszerben "statisztikai" rend van. Ilyen értelemben bizony, hogy vannak összefüggések, és az összefüggés tapasztalati alapon is legalább megsejthetõ. Jelen esetben arról van szó, hogy kifejezetten enyhe decembert és januárt követõen AZ ESETEK TÖBBSÉGÉBEN a február is enyhe, ha pozitív hõanomáliája kisebb is, mint a megelõzõ idõszaké. Enyhe télelõt követõen csakugyan jöhet szélsõséges hideg is a tél második felében, de ahogy mondtam (és ezt tartom), ez valamiképp "elõreveti az árnyékát".
Talán a hidegmagok erõssége, elhelyezkedése áll a háttérben. Tipikus példája az 1955/56-os tél enyhe decemberével, szibériai februárjával. Érdekes lenne tudni, vajon 1955 decembere végig enyhe volt, vagy ezt megszakította hidegebb epizód.