Érdekes ötlet. Jobban belegondolva: a szecsuáni földrengés epicentruma 26 km mélyen volt, ha az átlagos 2,8 g/cm3-es kéregsûrûséggel számolok, akkor a rengésközpontban minden cm2-re 7.28 tonna kõzetanyag nehezedik. Ehhez a tározó vize ~200m-es vízmélységgel számolva további 0.02 tonnát ad hozzá (a gát magassága 156 m Link ), ami a kõzettömeg nyomásának 0,027 ezreléke. Még ha a kõzetporozitást és a tározóból kõzetekbe szivárgó többletvizet is figyelembe vennék, és ennek hatásait, számomra akkor is túlzásnak hatna a tározót okolni a földrengés kipattanásáért. Mindemellett nem vagyok szakértõ nevet
Hirtelenjében egy ilyen linket találtam: Link
"...it is not clear yet how water affects a fault slip, especially at a depth of about 10 km or more ..." azaz: még nem tiszta, hogy okoz a víz vetõdést, fõleg nem 10 km-es vagy nagyobb mélységben.
A másik: a klímajelentések nem geológiai idõskálára készülnek (1-2 évszázad nem tekinthetõ annak), mint ahogy a jégkorszakok változásai is általában hosszabb idejûek, a "tektonikailag instabil területeken" pedig földrengésre bármikor lehet számítani, és pont azért, mert ezen területek instabilak, a kipattanáshoz kis hatás is elegendõ, ennek felderítése viszont imho lehetetlen.
Szerintem a cikk lényege ez: "Ha a felsoroltakat összegezzük, megállapítható, hogy a klímaváltozás és a tektonikai aktivitás közti összefüggés globális méretekben igen csekély."