Globális jelenségek
A Földközi-tenger többszöri kiszáradásának ténye remek klimatológiai gondolatkísérletekre ad lehetõséget -nem csoda, hogy népszerû a téma.
A hozzászólások olvastán elsõnek az a triviális megállapításom adódott, hogy a Gibraltári-szoros elzáródása semmiképpen nem növeli a párolgást((konstans hõmérséklet mellett), nem teszi nagyobbá globálisan a légkör vízgõz tartalmát (ezért annak hatásaival sem kell számolni) A Földközi-tenger víztömege ugyanis nem a párolgás erõsödése miatt tûnt el, hanem az Atlanti-óceánból való visszafolyás akadályoztatása következtében.
Lényegi kérdés ellenben az, hogy a világtenger vízfelülete a Földközi kiszáradásával (ami semmi mást nem jelent, mint a tengerek területi eloszlásának megváltozását) kisebb lett, változatlan, avagy esetleg nõtt? A párolgó vízfelület nagysága ugyanis már befolyásolja a légkörbe jutó vízgõz mennyiségét. Kutyafuttában elvégzett geometriai számításaimra támaszkodva hajlamos vagyok azt gondolni, a Földközi-tenger kiszáradása nagyjában-egészében változatlanul hagyta a világtenger összfelületét.
Az is igaz, hogy a besûrûsödött sóoldat nehezebben párolog, mint a higabb. A zsugorodó Földközi-tenger kisebb mennyiségû vizet párologtat a légkörbe, a kihíguló világóceán többet -azonban az eltérõ effektusok közül az elsõ a domináns. Az sem elképzelhetetlen, hogy a kiszáradás paradox módon inkább csökkentette a globális elpárolgást, mintsem növelte volna.
Mivel az elpárolgás nem lett nagyobb, változatlan hõmérsékletet feltételezve a kicsapódás, a csapadék mennyisége sem növekedhetett meg. Ergo nem deponálódhatott a víztömeg egy része a sarki jégsapkákban, azzal ellentétben, amit az ember elsõ ránézésre hajlamos gondolni.
Ellenben a hígulás miatti fagyáspont csökkenés igenis megnöveli a föld jégkészletét, mégpedig elsõsorban a tengeri jég kiterjedését. A megnövekedett jégfelület az albedó növekedését vonja maga után, ezért feltétlenül a globális lehûlés irányába hat. Bár egyetértek azzal az elõttem szólóval, aki szerint a kérdés több mint bonyolult, mégis megkockáztatom, hogy ez volt a változás lényege. A paleoklimatológia eredményei ezt látszanak alátámasztani.
A hozzászólások olvastán elsõnek az a triviális megállapításom adódott, hogy a Gibraltári-szoros elzáródása semmiképpen nem növeli a párolgást((konstans hõmérséklet mellett), nem teszi nagyobbá globálisan a légkör vízgõz tartalmát (ezért annak hatásaival sem kell számolni) A Földközi-tenger víztömege ugyanis nem a párolgás erõsödése miatt tûnt el, hanem az Atlanti-óceánból való visszafolyás akadályoztatása következtében.
Lényegi kérdés ellenben az, hogy a világtenger vízfelülete a Földközi kiszáradásával (ami semmi mást nem jelent, mint a tengerek területi eloszlásának megváltozását) kisebb lett, változatlan, avagy esetleg nõtt? A párolgó vízfelület nagysága ugyanis már befolyásolja a légkörbe jutó vízgõz mennyiségét. Kutyafuttában elvégzett geometriai számításaimra támaszkodva hajlamos vagyok azt gondolni, a Földközi-tenger kiszáradása nagyjában-egészében változatlanul hagyta a világtenger összfelületét.
Az is igaz, hogy a besûrûsödött sóoldat nehezebben párolog, mint a higabb. A zsugorodó Földközi-tenger kisebb mennyiségû vizet párologtat a légkörbe, a kihíguló világóceán többet -azonban az eltérõ effektusok közül az elsõ a domináns. Az sem elképzelhetetlen, hogy a kiszáradás paradox módon inkább csökkentette a globális elpárolgást, mintsem növelte volna.
Mivel az elpárolgás nem lett nagyobb, változatlan hõmérsékletet feltételezve a kicsapódás, a csapadék mennyisége sem növekedhetett meg. Ergo nem deponálódhatott a víztömeg egy része a sarki jégsapkákban, azzal ellentétben, amit az ember elsõ ránézésre hajlamos gondolni.
Ellenben a hígulás miatti fagyáspont csökkenés igenis megnöveli a föld jégkészletét, mégpedig elsõsorban a tengeri jég kiterjedését. A megnövekedett jégfelület az albedó növekedését vonja maga után, ezért feltétlenül a globális lehûlés irányába hat. Bár egyetértek azzal az elõttem szólóval, aki szerint a kérdés több mint bonyolult, mégis megkockáztatom, hogy ez volt a változás lényege. A paleoklimatológia eredményei ezt látszanak alátámasztani.