Az elsõ felvetésed teljesen jogos: a kéreg igyekszik az egyensúlyi helyzetét fenntartani, tehát 4 km vízréteg eltûnésére az aljzat jó pár száz méternyi emelkedése a válasz. (Azért nem kell több, mert a kõzet sûrûsége jóval nagyobb, mint a vízé.) A jelenséget szépen bizonyítja, hogy a kontinentális, tehát vastagabb kérgû Skandinávia egyes részei is emelkedtek 200-300 métert az utolsó eljegesedés vége óta, miután a kéreg megszabadult 2-3 km vastag jég súlyától. Hozzáteszem: ezt az emelkedést rugalmasan, komolyabb törések nélkül "megoldja" a kéreg.

Szóval, ha ilyen egyszerû lenne a helyzet, akkor 4 km víz elpárolgása után 3-3,5 km mély gödörrel számolhatnánk. A Földközi-tengernél viszont bonyolítja a képet, hogy az elpárolgó vízbõl több kilométer vastag sóréteg maradt vissza (legtöbb helyen máig ott van), és ennek a súlya még komolyabb tétel, mint a víztömegé. A nagy kérdés az, hogyan került oda ennyi só: egy Földközi-tengernyi tengervízbõl ui. még száz méternyi rétegre sem futná. Az egyik verzió a sokszori, ismétlõdõ kiszáradás-újratöltõdés; a másik az, hogy a medence vize már jóval az egyetlen, nagy kiszáradási esemény elõtt betöményedett, és sûrûség szerint rétegzõdött (a nehezebb, sósabb víz lesüllyedt, és az aljzaton folyamatosan vált ki belõle a szilárd só). Jelenleg úgy van egyensúlyban a 4-5 km mély Földközi-tenger alatt a kéreg, hogy ez a sómennyiség is vastagítja. Tehát mielõtt a só odakerült, a tenger a mainál mélyebb lehetett, és így az elsõ kiszáradáskor akár 4 km-nél mélyebb gödör is kialakulhatott! Persze ha az elõzetes betöményedéssel "tesszük oda" a sót, akkor ezzel nem kell számolnunk, marad a 3-3,5 km mélység.

A második felvetéshez: a növényzet mennyiségét nem a csapadék, hanem a csapadék és a párolgás aránya szabja meg. (300-400 mm évi csapadékkal Szibériában áthatolhatatlan fenyõerdõk nõnek, délebbre a nagyobb párolgás miatt már csak pusztaságra futja belõle.) Így ha a csapadékkal együtt a hõmérséklet is emelkedik, nem fog kialakulni az alacsonyabb lefolyási tényezõ sem. Persze más a helyzet, ha pl. a csapadék idõbeli eloszlása egyenletesebbé válik, de ezzel már megint oda lyukadunk ki, hogy egyszerû "ökölszabályok" helyett minden esetben meg kell nézni, hogyan alakul át a légkörzés, hogyan változnak az egyéb körülmények...