Sajnos nem vagyok a geológia, a lemeztektonika tudora, de egy Földközi tenger fele-negyede méretû, 3000 m-es mélységû mélyföldet kérdésesnek tartok az óceáni lemezek kis vastagsága miatt. Az alap: 3-4000 m vízborítással az óceáni kéreg erõtanilag vertikálisan egyensúlyban van. Ha "kihúzzuk a dugót" és 3000 m-es vízborítást-nyomást geológiai léptékben pillanatok alatt leveszünk egy néhány százezer km2-es teknõrõl, a vertikális erõtani egyensúly felborul(hat). Kérdésesnek tartom, hogy egy néhány százezer km2-es teknõ palástjánál a vékony óceáni kéreg ezt a nyírófeszültséget komoly törések, jelentõs vetõdések, emelkedések nélkül el tudná viselni. A problémám (érzésbõl, számításokkal nem tudom ellenõrizni): szerintem túl nagy a Földközi tengeri mélyföld területe ahhoz, hogy ilyen vízborítás csökkenést az óceáni kéreg tartósan kibírjon.

A felmelegedés (ember nélküli) bioszférára gyakorolt hatásában is van némi ellenvetésem, némileg más a nézõpontom: A magasabb csapadék több növényzetet, a több növényzet általában alacsonyabb lefolyási tényezõt és idõben elnyújtottabb felszíni lefolyást eredményez, ami hosszabb ideig biztosítja a növényzet számára a szükséges vizet.

Ezek csak egy laikus által felvetett kérdések. Semmiképpen nem akarom beduin létemre magyarázni az eszkimóknak azt, hogy hogyan kell jegesmedvére vadászni. szegyenlos