A mai Földközi-tenger belsejében, 3-4 km mélységben megvannak a betorkolló folyók (pl. Nílus) völgyeinek folytatásai, vagyis azok egykor ilyen mélységben ömlöttek csak bele a tengerbe (jobban mondva tóba). Szárazföldi üledék ilyenkor nemigen képzõdik, mert a folyóknak a 4 km mélyen lévõ tenger eléréséhez nagyon nagy mértékben meg kell növelniük az esésüket - emiatt üledéklerakás helyett mély völgyeket vágnak, erodálnak.

Az elpárolgott víz legnagyobb része természetesen a többi tengerben, óceánban kötött ki, azok szintjét nyilván meg is emelte pár méterrel. Viszont százezer évek alatt ilyen mértékû tengerszint-ingadozások mindig is voltak, vannak, lesznek - így a Földközi-tenger ilyen irányú hatását nehéz közvetlenül kimutatni. (Bajosan lehetne elválasztani az idõközben egyéb okok miatt is zajló ingadozásoktól.)

Egyébként nem kellenek "extra" körülmények a 3-4 km mély víztömeg elpárolgásához: a Földközi-tenger felszínérõl ma is durván 1000-1100 mm párolog el évente, miközben a csapadék kevesebb, mint évi 500 mm, a beömlõ folyókból pedig a teljes vízfelületre vetítve 100 mm vastag vízoszlop jön össze egy év alatt: Link Azaz, ha a Gibraltári-szoros zárva lenne, ma is évente fél méterrel csökkenne a Földközi-tenger vízszintje. 4 km elpárolgásához ilyen ütem mellett 8000 év elegendõ! (A valóságban persze az ütem lassulna, mert a zsugorodó vízfelület és az egyre sósabbá váló víz már kevesebbet párologtatna, így elõbb-utóbb beállna egy egyensúlyi állapot, de ez nyugodtan lehet 3-4 kilométerrel a mai szint alatt!)