A telített vízgõzkoncentrációk keresése közben találtam a következõt (remélem, mûxik):
nimbus.elte.hu/~hagi/dinmet/DINMET_VEGLEGES/IV_Fejezet.doc
"A víz a légkör össztömegének hozzávetõlegesen 0,18%-át adja."
Ez a bolygó felszínen 18 mm, vagy a vízfelületén kb. 25 mm vízborítást jelentene. "Hová lett egy kisebb óceánnyi tengervíz?" A légkörzés elszállította máshová: az óceánokba és a jégtakaróba került. Az északi hemiszféra szárazföldi jegének tömege érdektelen, a légkör által a Földközi tengerbõl elszállított víz számára nem jelent kizárólagos célpontot.
"Ha a globális felmelegedés eleolvasztja a jeget": ugyanúgy megnöveli a párolgást a vízfelszíneken. A légkör viszont nem képes érdemben több vizet magában tartani, ezért szükségképpen megemelkedik a kihulló csapadék mennyisége is (több, mint 10 éve olvastam valahol, hogy a Szahara területe a múlt században kb. 10 %-kal csökkent). Az elzáródott Földközi tenger "kiszáradását", de szerintem inkább a Holt-tengehez hasonlóvá válását a vízmérlegének negatívvá válása okozta. Csapadék + befolyó vízmennyiség - párolgás negatívvá vált. A vízszint folyamatos csökkenése jelentõs folyamatos tengerfelület csökkenéssel járt, amelyik folyamatosan csökkentette az elpárolgó vízmennyiséget egy új egyensúlyi állapot kialakulásáig. A Földközi tenger elzáródáskori viszonylag gyors kiszáradása a földrajzi szélességének csapadékviszonyaiból eredeztethetõ.
A légkörzés által elszállított vízmennyiségnek valahol meg kellett jelennie (óceánokban, szárazföldi jégben), a légkörben nem maradhatott. 4 km mély csontszáraz medencében nem nagyon hiszek, a minimális vízszintet (a legszûkebb partvonalat) a tengeri üledék vizsgálatából meg lehet határozni. Ahol már nem találnak a fúrásszelvényben szárazföldi üledéket, ott már "mindig" tenger volt. Az idézõ jel az elzáródás - kiszáradás - újra megnyílás - elöntés többszöri ismétlõdése miatt van. Az megint egy másik kérdés, hogy voltak-e ez idõ alatt a Földközi tenger aljzatán jelentõs vertikális elmozdulások pl. az afrikai lemezhez viszonyítva: milyen szintek tekinthetõek viszonylag fixnek?

Yakin: Van rá módszer és nyilván figyelembe veszik mind a rövidtávú, mind a hosszútávú meteorológiai modellek. Nem hiszem, hogy még ne találták volna fel a csõben ezt a lyukat.
A klímamodellek szerintem még meglehetõsen "bétaverzióban" vannak, valószínûleg több, jelenleg ismeretlen, vagy elhanyagolt paramétert kellene még figyelembe venniük ahhoz, hogy érdemben használhatóak legyenek.