Meg esetleg tudnád azt is mondani, hogy a lineáris trendnek mekkora a meredeksége (hibával! ez fontos)?

Kicsi szösszenet a hibaszámításról: ha nem ismert az adatok hibája, akkor a (végtelen pontosnak vett) adatokra illesztett (szintén végtelen pontos) egyeneshez képesti reziduális szórással /egyenestõl való távolságnégyzetek átlagának a gyöke/ becsülöm minden pont hibáját. Ez a meredekségre szemre akár egy nagyságrenddel is nagyobb lehet magánál a meredekségnél, azt mondhatnánk, hogy kb. zérus a meredekség.
Kérdés, hogy az egyes évi középhõmérsékleteknek hogyan definiáljuk a hibáját. Egy jó definíció kiemeli a hibából a jelet, egy ilyen egyenes illesztésnél ez a meredekség hibájának több nagyságrenddel történõ csökkenését idézi elõ. Vagyis lehet, hogy az a nagyon kicsi csökkenés tényleg ott van. Tehát -0,01+-0,3 helyett mondjuk -0,1243158+-0,0000012 értéket kapunk. Ehhez az egyes pontok hibáját kell ismernünk.
Még valami: ha megvan a meredekség (mint várható érték), és annak hibája (mint szórás), akkor Gauss-függvénnyel becsülhetjük, hogy hány % a valószínûsége annak, hogy tényleg hûlés/melegedés van, illetve adott konfidencia szint mellett megbecsülhetjük, mi a valószínûsége annak, hogy a meredekség benne van egy bizonyos tartományban. (Ezt csinálja az IPCC-jelentés összes számolása, amibõl kijönnek olyanok, hogy pl. itt és ott a T-anomália 100 év múlva 80 vagy 90%-os konfidencia mellett +0,5 és +6,1°C között lesz/hasból jött, de ilyesmi tartományok vannak/. Ez szinte nem infó, talán csak a melegedés vehetõ viszonylag biztosra e mondat alapján /ha hiszünk a számolásnak/.)

/Modern fizika laboron így adtam meg a mangán Landé-faktorát 6 tizedesjegyre pontosan, mert egy ilyen hibabecslést részletesen vizsgáltam. Kiderült, hogy ha a mérési pontokból kivonom az õ átlagukat, akkor a 2,07+-0,12 helyett 2,0687342(6laza vagy ilyesmi jön ki. Apró trükkök/.

Csak azért írom mindezt, mert pusztán az ábráról annyira nem egyértelmû azért a csökkenés. A lokális ingadozások sokkal nagyobbak. Ha 1987-tõl nézem a grafikont, jóval határozottabb emelkedés látszik, amely alatt az ingadozások is kisebbek valamivel, mint pl. az elsõ felében. Az már elképzelhetõ, hogy a durvábbik hibabecsléssel sem tûnik el a meredekség.

Bocs a hosszért, csak jelezni szeretném, hogy milyen fontos a hibaszámítás. Sajnos a meteorológiában nem olyan profin csinálják ezt, mint pl. a részecskefizikában. Persze ott olyan pontos méréseket is végre tudnak hajtani, ami ezt lehetõvé teszi. Itt az volt a hiba, hogy a régi idõk adataihoz nem definiáltak hibákat. Pedig pusztán abból kiindulva, hogy mekkora a mûszeres hiba (T-nél 0,05°C pl), le lehetne vezetni mindenféle átlagoknak meg szórásoknak is a hibáját. Soha nem találtam még ilyen adatokat.

Ezért érdekelne annak az egyenesnek a meredeksége, meg a hibája, ha megvan.