Nyilvánvaló (ha eltekintünk attól, hogy a Tethys az elõdje, és annak kelet felõl bezárulása az Eurázsiai- és az Afrikai-, Arab-lemez ütközése során történt), de ezt a cikk elején le is írják.
Amit próbálok elképzelni, az az, ami a medence újra feltöltõdése után történhetett.
"A lehûlés a miocén során felgyorsult, körülbelül 5 millió évvel ezelõtt az Antarktisz legnagyobb részét már gleccserek borították." ( Link ), emiatt csökkent a tengerszint, ami az elzáródásban is szerepet játsz(hat)ott, majd "A medencében lerakódott só óriási mennyisége viszont kivonódott a világóceánból, amelynek sótartalma így jelentõsen csökkent, ez pedig emelte annak fagyáspontját és így hozzájárult jégkorszakok kialakulásához." ( Link ), majd az óriási területû száraz mélyföld helyére tengervíz került, ami valahogyan hatott a terület légköri cirkulációjára. Ami igazán érdekelne, hogy mindezeknek és az arktiszi jégtakaró kialakulásának mennyiben van közük egymáshoz. Vagy talán túl sok az a kb. 3 millió év a messinai sókrízis és a pleisztocén kezdete között?