Globális jelenségek
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#71747 - 2011-11-16 01:58:52)
Több ismerete lesz az 1000 év alatt elõforduló szélsõségekrõl, összességében sok döntéshez több adattal rendelkezhet. Szerintem a szélsõség ott kezdõdik a medencénk idõjárási viszonyai között, ha az ember szekérem el tud jutni a Balaton medrén keresztül Siófokról Tihanyba, vagy csónakon nagyjából toronyiránt Békéscsabáról Szarvasra, esetleg januárban virágoznak a gyümölcsfák és április végére beérlrlik a termést. Ez még mindig emberi léptékkel felfogható, spárzáz éves nagyságrendben egyszer elõforduló valószínûséggel kezelhetõ. Ja, hogy az elmúlt tízezer év legerõteljesebb naptevékenységû idõszakához viszonyítunk, és ezt figyelmen kívül hagyva kijelölünk egy másik paramétert az adott idõszakban, ami lineáris tendenciát mutat és azzal keresünk egy látszólagos kapcsolatot egyetlen ki tudja, milyen módon mért klímaparaméterrel?
A klíma fórumban pl.megtalálható egy-két használható grafikon, köztük a Vostok antarktiszi állomás 5,5 millió éves átlaghõmérsékleti adatsora. Másik gépen mentettem le, csak emlékezetbõl: -3,5 m évig a klíma stabil volt, sem a földpálya paraméterek változása, sem a naptevékenség változása érdemi módon nem befolyásolta. -3,5 m év és kb -1m év között az aálaghõmérséklet kb. lineárisan csökken, valószínûen a középamerikai híd kialakulása és az India-Ázsia kontins ütközés következtében fellépõ termohalin cirk. változás miatt - megváltozik a sarvidéki és az Indiai óceánba lefolyó édesvíz aránya. Kb. - 1 milla évtól az átlaghõmérséklet stabilnak tûnik, de -3,5 m évtõl a Föld pályájának változásaiból származó hõmérséklet változások amplitudója a korábbiakhoz képest lényegesen megnövekszik. A naptevéenység változásából származó hõmérséklet változás, bár elõidézhet kis
jégkorszakot, nagyságrendjében kevésbé, vagy nem változott, de legalábbis a kevés adatból ordítóan nem érzékelhetõ.
Addig, amíg ezeknek a válzozásoknak az okai és a paraméterei nem tisztázottak, nem létezhet elfogadható hosszú távú/klíma elõre jelzés. Aki pedig ezeknek az ismereteknek a hiányában képes bármilyen adatsort felelõsséggel extrapolálni, az csak a Világ Esze, vagy nagytudású mérnökasszony Felesége lehet (ez már a történelem, de egy doktori disszertáción magyar kiejtéssel elhangzott a cokettõ).
Bocsánat a szófosásért. Absolút met. amatõr vagyok, de a munkámban gyakran kell olyan több szakmát érintõ problémákat elemeznem, megoldanom, ahol az elején az érintett szakmákról csak annyit tudok, hogy ott is érvényes a négy alapmûvelet, meg a középiskolában tanult megmaradási törvények.
Nyûgös emberi mivoltomból adódóan: Történjen már valami, tudom, hogy az átlagnak valahogy ki kell jönnie, DE MIÉRT KÉT EGYMÁS UTÁNI ÉV ÁTLAGÁBAN
Elcsavartam a szálat, szerintem 71722-tõl a klímában lenne a helye.
Több ismerete lesz az 1000 év alatt elõforduló szélsõségekrõl, összességében sok döntéshez több adattal rendelkezhet. Szerintem a szélsõség ott kezdõdik a medencénk idõjárási viszonyai között, ha az ember szekérem el tud jutni a Balaton medrén keresztül Siófokról Tihanyba, vagy csónakon nagyjából toronyiránt Békéscsabáról Szarvasra, esetleg januárban virágoznak a gyümölcsfák és április végére beérlrlik a termést. Ez még mindig emberi léptékkel felfogható, spárzáz éves nagyságrendben egyszer elõforduló valószínûséggel kezelhetõ. Ja, hogy az elmúlt tízezer év legerõteljesebb naptevékenységû idõszakához viszonyítunk, és ezt figyelmen kívül hagyva kijelölünk egy másik paramétert az adott idõszakban, ami lineáris tendenciát mutat és azzal keresünk egy látszólagos kapcsolatot egyetlen ki tudja, milyen módon mért klímaparaméterrel?
A klíma fórumban pl.megtalálható egy-két használható grafikon, köztük a Vostok antarktiszi állomás 5,5 millió éves átlaghõmérsékleti adatsora. Másik gépen mentettem le, csak emlékezetbõl: -3,5 m évig a klíma stabil volt, sem a földpálya paraméterek változása, sem a naptevékenség változása érdemi módon nem befolyásolta. -3,5 m év és kb -1m év között az aálaghõmérséklet kb. lineárisan csökken, valószínûen a középamerikai híd kialakulása és az India-Ázsia kontins ütközés következtében fellépõ termohalin cirk. változás miatt - megváltozik a sarvidéki és az Indiai óceánba lefolyó édesvíz aránya. Kb. - 1 milla évtól az átlaghõmérséklet stabilnak tûnik, de -3,5 m évtõl a Föld pályájának változásaiból származó hõmérséklet változások amplitudója a korábbiakhoz képest lényegesen megnövekszik. A naptevéenység változásából származó hõmérséklet változás, bár elõidézhet kis
jégkorszakot, nagyságrendjében kevésbé, vagy nem változott, de legalábbis a kevés adatból ordítóan nem érzékelhetõ.
Addig, amíg ezeknek a válzozásoknak az okai és a paraméterei nem tisztázottak, nem létezhet elfogadható hosszú távú/klíma elõre jelzés. Aki pedig ezeknek az ismereteknek a hiányában képes bármilyen adatsort felelõsséggel extrapolálni, az csak a Világ Esze, vagy nagytudású mérnökasszony Felesége lehet (ez már a történelem, de egy doktori disszertáción magyar kiejtéssel elhangzott a cokettõ).
Bocsánat a szófosásért. Absolút met. amatõr vagyok, de a munkámban gyakran kell olyan több szakmát érintõ problémákat elemeznem, megoldanom, ahol az elején az érintett szakmákról csak annyit tudok, hogy ott is érvényes a négy alapmûvelet, meg a középiskolában tanult megmaradási törvények.
Nyûgös emberi mivoltomból adódóan: Történjen már valami, tudom, hogy az átlagnak valahogy ki kell jönnie, DE MIÉRT KÉT EGYMÁS UTÁNI ÉV ÁTLAGÁBAN
Elcsavartam a szálat, szerintem 71722-tõl a klímában lenne a helye.