Hajmeresztõ, hogy amikor 1000 milliárd dollárokat költ az emberiség egyetemekre, professzorokra, kutatóbizottságokra, világkonferenciákra és közben mûholdak, radarok, szondák és mûszerek sokasága méri a légkört ezer féle szempontból, addig olyat olvashatok lelkes amatõröktõl, hogy hibásak az egyetemi könyvek következtetései, tévednek a professzorok, nem is úgy van a valóság, ahogy a bizottságok állítják vagy téveszmékrõl papol a konferencia. Az egész éghajlat téma más kezd számomra is unalmassá válni és gépiesen mérem az adatokat, de már meditálni dolgokon nincs is kedvem. Mindenki csak a saját verzióját ismételgeti évek óta, semmi elõrelépést nem látok.
Pl. az sem értem, hogy miért alakult ki a csúszóátlaghoz való viszonyítás. Ismétlem én is magam, amikor azt mondogatom, hogy 30 év átlagában nagy eltérések lehetnek,kicsi az intervallum éghajlati skálán. Ugyanakkor 100 évekre visszamenni sem szabad, mert ennyi idõ alatt minden kiátlagolódik, kisimul és ehhez sem lehet viszonyítani. 200-300 év alatt több fokos felmelegedések és lehûlések is lehetnek, így ezek kiolthatják egymást átlag szempontjából.Most alig 1 fokos felmelegedés tapasztalható kb. 50 év alatt,de az utóbbi 30 év átlagához képest persze ennyi sincs. Ha van is felmelegedés, ez regionálisan (Arktisz) lehet látványos, de globálisan nem túl sok, hogy óriási vészrõl (Holnapután hány ) papoljanak...