Szerintem a hótakarónak a jelentõsége igazán a nagy kiterjedésû szárazföldi területeken van, ilyen Szibéria, de a kelet európai síkság is. Vastag hófelszínen az említett területeken masszív AC -k jönnek létre, ezek mintegy falként állják útját az óceáni eredetû légtömegeknek. Gyakori ábra a kelet európai AC, az óceáni frontokat felmorzsolja, ciklonok értelemszerûen kitérnek. Ha a makro helyzet mégis teret enged e térségekben az enyhébb légtömegeknek, akkor is a hófelszin hatalmas energiákat emészt fel, a belsõ területek T2 métere nem véletlenül marad 0 fok alatti tartományban, ez hó nélkül nem lenne így. A tavalyi télen ez a hûtõszekrény effektus okozta gyakorlatilag azt, hogy fölöttünk volt a hadak útja, a folyamatos keveredési zóna. Igazából a Német Lengyel síkság, és egyéb területek hótakarójának is van jelentõsége , de ez tényleg viszonylag könnyen felszámolódik a nagy szárazföldi területekhez viszonyítva. Jó dolog ám ha van tõlünk északra hótakaró, pl. a 2006 március 13.- ikai hóvihart nehezen tudnám elképzelni a vastag hóval borított ,hideg északi , és keleti területek nélkül. Közelebbi részekre gondolva.