Globális jelenségek
Mindenkinek ajánlom figyelmébe az OMSZ Klímamodellezõ Csoportjának legújabb kérdõívét, melyet az elõzõ kérdõívvel kapcsolatos kritikákat figyelembe véve állítottak össze: Link
Napokkal ezelõtt egy levelet kaptam a kutatás vezetõjétõl, amelyben megköszönték javaslataimat, és felhívták figyelmemet a visszajelzések alapján készített újabb kérdõívre is. A külsõ visszajelzésekkel kapcsolatos döntéseiket rendkívül tiszteletreméltónak tartom. Íme az általam küldött vélemény, majd az érkezett válasz:
A kérdõív során sokszor nehéz volt választ adni, mert olyan eldöntendõ kérdésekre kellett válaszolni, ahol nem tényekrõl, hanem csak valószínûségekrõl beszélhetünk. Például: a klímaváltozás kapcsán sokszor nem beszélhetünk egyértelmû okokról, vagy okozatokról, csak valószínûsíthetjük azokat. A kérdõív sajnos nem ad olyan válaszlehetõségeket, amelyek szerint az éghajlatváltozás nagyon is létezõ jelenség, azonban semmi nem lehet természetesebb a változásnál (az éghajlat mindig is változott ugyanis). A természetes okokat sem ártana jobban megjelentetni a lehetséges magyarázatok között. A naptevékenység klímára gyakorolt hatása egyáltalán nem merül ki a besugárzás értékének enyhe változásaiban (csak az IPCC gondolja így, nehogy már jelentéseiben konkurens elmélet szerepelhessen...) Amennyiben a naptevékenység gyengül, a Nap által létrehozott mágneses tér is gyengül. Ennek következtében intenzívebb kozmikus sugárzás éri el a Föld légkörét, amelynek felhõképzõdést serkentõ hatását sikerült igazolni. Az erõteljesebb alacsonyszintû felhõképzõdés módosítja a sugárzási egyenleget. Naptevékenység erõsödésénél a hatás ellentétes, melegedést kiváltó. Egyes elméletek szerint a globális felhõborítottság változásai a naptevékenységtõl függetlenül is mozoghatnak, ezek is megváltoztathatják a felszíni a hõmérsékleti viszonyokat. Az ISCCP mûholdas adatsora szerint 1980 és 2000 között 3-4 százalékkal visszaesett a globális alacsonyszintû felhõborítottság, ezzel együtt globális felmelegedést figyelhettünk meg. Az utóbbi 8-10 évben 0.5%-os növekedés volt, ezzel együtt nem emelkedett tovább a globális hõmérséklet. A HadCRUT3 adatai alapján a legmelegebb év 1998, az 1997-2011 közötti 15 éves lineáris trend zérus. Az 1981-2000 közötti trendmeredekség ellenben 0.2°c /évtized.
A válaszlevél tartalmából: Külön szeretnénk megköszönni, hogy az általános kérdésekre adott válaszai mellett a megjegyzések rovatban megfogalmazta a témával és a kérdõívvel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait (emlékeztetõül ez levelemet követõen olvasható). Engedje meg, hogy röviden reagáljunk az Ön felvetéseire: Egyetértünk abban, hogy az éghajlatváltozás témakörében számos olyan kérdés van, amelyre nem lehet kategorikus igennel vagy nemmel válaszolni, s a korrekt válaszadás csak valószínûségek megadásával lehetséges. Ugyanakkor szem elõtt tartva azt a törekvésünket, hogy kérdõívünkkel minél szélesebb bázishoz jussunk el, szükséges volt a kérdések illetve válaszlehetõségek bizonyos egyszerûsítése. Abban is egyetértünk, hogy az általunk megadott alternatívák nem minden esetben fedték le az összes válaszlehetõséget. Ezt a kérdõív újabb változatában igyekeztünk oly módon orvosolni, hogy amellett, hogy nagyobb gondot fordítottunk a "szkeptikus" álláspont kifejezésére, itt már lehetõség van az elõre rögzített válaszokon túlmutató vélemények részletezésére is. Kérdõívünkkel alapvetõen az elmúlt évszázadban megfigyelhetõ klímaváltozási tendenciák ok-okozati viszonyait és részleteit boncolgattuk, amelynek, való igaz, van egy lényeges természetes összetevõje is. Mindazonáltal a természetes éghajlatalakító tényezõk nagy része általában hosszabb, több-évszázados-évezredes idõskálán fejti ki hatását, amire a kérdõívben nem akartunk részletesen kitérni. Egyetértünk abban, hogy a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatásmechanizmusa széles, mint amit kérdõívünkben megjelöltünk. Mindazonáltal a kérdések és válaszok megfogalmazásánál tekintettel kellett lennünk a témában kevésbé jártas kitöltõkre is, ezért sok esetben csak egy-egy jellemzõ, a köztudatba jobban bekerült megfogalmazással utaltunk a jelenség hátterére.
Üdvözlettel,
Sz.G, az OMSZ Klímamodellezõ Csoportja nevében
Napokkal ezelõtt egy levelet kaptam a kutatás vezetõjétõl, amelyben megköszönték javaslataimat, és felhívták figyelmemet a visszajelzések alapján készített újabb kérdõívre is. A külsõ visszajelzésekkel kapcsolatos döntéseiket rendkívül tiszteletreméltónak tartom. Íme az általam küldött vélemény, majd az érkezett válasz:
A kérdõív során sokszor nehéz volt választ adni, mert olyan eldöntendõ kérdésekre kellett válaszolni, ahol nem tényekrõl, hanem csak valószínûségekrõl beszélhetünk. Például: a klímaváltozás kapcsán sokszor nem beszélhetünk egyértelmû okokról, vagy okozatokról, csak valószínûsíthetjük azokat. A kérdõív sajnos nem ad olyan válaszlehetõségeket, amelyek szerint az éghajlatváltozás nagyon is létezõ jelenség, azonban semmi nem lehet természetesebb a változásnál (az éghajlat mindig is változott ugyanis). A természetes okokat sem ártana jobban megjelentetni a lehetséges magyarázatok között. A naptevékenység klímára gyakorolt hatása egyáltalán nem merül ki a besugárzás értékének enyhe változásaiban (csak az IPCC gondolja így, nehogy már jelentéseiben konkurens elmélet szerepelhessen...) Amennyiben a naptevékenység gyengül, a Nap által létrehozott mágneses tér is gyengül. Ennek következtében intenzívebb kozmikus sugárzás éri el a Föld légkörét, amelynek felhõképzõdést serkentõ hatását sikerült igazolni. Az erõteljesebb alacsonyszintû felhõképzõdés módosítja a sugárzási egyenleget. Naptevékenység erõsödésénél a hatás ellentétes, melegedést kiváltó. Egyes elméletek szerint a globális felhõborítottság változásai a naptevékenységtõl függetlenül is mozoghatnak, ezek is megváltoztathatják a felszíni a hõmérsékleti viszonyokat. Az ISCCP mûholdas adatsora szerint 1980 és 2000 között 3-4 százalékkal visszaesett a globális alacsonyszintû felhõborítottság, ezzel együtt globális felmelegedést figyelhettünk meg. Az utóbbi 8-10 évben 0.5%-os növekedés volt, ezzel együtt nem emelkedett tovább a globális hõmérséklet. A HadCRUT3 adatai alapján a legmelegebb év 1998, az 1997-2011 közötti 15 éves lineáris trend zérus. Az 1981-2000 közötti trendmeredekség ellenben 0.2°c /évtized.
A válaszlevél tartalmából: Külön szeretnénk megköszönni, hogy az általános kérdésekre adott válaszai mellett a megjegyzések rovatban megfogalmazta a témával és a kérdõívvel kapcsolatos észrevételeit és javaslatait (emlékeztetõül ez levelemet követõen olvasható). Engedje meg, hogy röviden reagáljunk az Ön felvetéseire: Egyetértünk abban, hogy az éghajlatváltozás témakörében számos olyan kérdés van, amelyre nem lehet kategorikus igennel vagy nemmel válaszolni, s a korrekt válaszadás csak valószínûségek megadásával lehetséges. Ugyanakkor szem elõtt tartva azt a törekvésünket, hogy kérdõívünkkel minél szélesebb bázishoz jussunk el, szükséges volt a kérdések illetve válaszlehetõségek bizonyos egyszerûsítése. Abban is egyetértünk, hogy az általunk megadott alternatívák nem minden esetben fedték le az összes válaszlehetõséget. Ezt a kérdõív újabb változatában igyekeztünk oly módon orvosolni, hogy amellett, hogy nagyobb gondot fordítottunk a "szkeptikus" álláspont kifejezésére, itt már lehetõség van az elõre rögzített válaszokon túlmutató vélemények részletezésére is. Kérdõívünkkel alapvetõen az elmúlt évszázadban megfigyelhetõ klímaváltozási tendenciák ok-okozati viszonyait és részleteit boncolgattuk, amelynek, való igaz, van egy lényeges természetes összetevõje is. Mindazonáltal a természetes éghajlatalakító tényezõk nagy része általában hosszabb, több-évszázados-évezredes idõskálán fejti ki hatását, amire a kérdõívben nem akartunk részletesen kitérni. Egyetértünk abban, hogy a naptevékenység éghajlatra gyakorolt hatásmechanizmusa széles, mint amit kérdõívünkben megjelöltünk. Mindazonáltal a kérdések és válaszok megfogalmazásánál tekintettel kellett lennünk a témában kevésbé jártas kitöltõkre is, ezért sok esetben csak egy-egy jellemzõ, a köztudatba jobban bekerült megfogalmazással utaltunk a jelenség hátterére.
Üdvözlettel,
Sz.G, az OMSZ Klímamodellezõ Csoportja nevében