Igen, elég valószínû, hogy többször kontinentálisabb volt az idõjárás a XIX. században. Jelenleg szerintem egy nagyjából folyamatos meleg, kevésbé szélsõséges klíma van, a hõmérséklet részérõl. Ezt régebben írtam már, hogy a 1800 körül volt igazán szélsõséges az idõjárás. Egyik hónapról a másikra is jelentõs változások következtek be. Elõfordult olyan, hogy az elmúlt 231 év 3. leghidegebb márciusát a legmelegebb április követte! Ez 1800-ban volt.
Budapest:
MAR: -1,3°C APR: 16,6°C Változás: 17,9°C
Bécs:
MAR: -0,4°C APR: 16,9°C Változás: 17,3°C
Nándorfehérvár (Belgrád):
MAR: -0,1°C APR: 17,6°C Változás: 17,7°C

Az egyes idõszakokat egészen jól be lehet sorolni négy csoportot:
hideg tél, forró nyár: erõs keleti (kontinentális) hatás (XVIII. század vége)
hideg tél, hûvös nyár: erõs nyugati (óceáni) hatás, növekvõ csapadékmennyiség (XIX. század vége)
enyhe tél, hûvös nyár: erõs nyugati (óceáni) hatás, csökkenõ csapadékmennyiség (1970-es évek)
enyhe tél, forró nyár: erõs déli (mediterrán) hatás; napjainkban ez van