(
Sokan nehezen hiszik, de aki klimatológiával akar foglalkozni, érdemes megtanulnia részletesen a valószínûségszámítást /Fourier-analízis, momentumok/, valamint a lineáris (rezgés- és hullámtan) és a kaotikus differenciálegyenletek matematikáját (csoportelméleti vonatkozásokkal). Ez segítene mikiwan-nak is a megértésben.
)
A lényeg, hogy a rezgéstan magyarázza, miért lehet egy kis frekvenciájú kis amplitudójú változás hatása nagy mértékû egy nagy frekvenciájú változásban.
A káoszelmélet azt mondja ki, hogy nincs két olyan idõpont, amelyekben végtelen pontosan megegyezik a rendszer állapota. Ennek következménye, hogy az idõjárás nem ismétlõdik. Ha ez nem teljesülne, akkor az idõjárás periodikussá válna, és sérülne a csillagászat (Föld, Naprendszer kialakulása).
Klimatikus valószínûségi változók idõfüggései azonban bizonyos idõskálán belüli változásai azonban jó közelítéssel összerakhatóak néhány különbözõ hullámból, ezek a kvázi-stabil állapotok lokálisan jól leírják a klímát. Ekkor találunk olyan a meteorológiai elemek eloszlásainak momentumai között idõben kb. állandókat. Ezek nagyon érzékenyek a külsõ kényszerekre (gerjesztésre).
A gerjesztés (pl. napsugárzás, vagy a szomszédos régiók, felsõbb légköri rétegek állapotváltozása) hatására egy-egy komplex frekvenciájú rezgés lecsengése elõjelet válthat ("felcseng"). Ekkor az állandó momentum exponenciálisan elindul adott irányban. Ez nem folytatódhat akármeddig (nem robban föl a rendszer), hanem egy belsõ negatív visszacsatolás fog elindulni. Ezzel azonban a rezgés kikerült a kvázi-stabil állapotból, spektruma nem lesz kvázi-diszkrét, folytonossá válik, eltûnnek a periódusok, stb. Ilyenkor a klimatikus átlag lassú változásnak indul, a szórás megnõ, a ferdeség szabálytalanul változik, a csúcsosság lecsökken (vagyis szélsõségesebbé válik az idõjárás).

Remélem, azért nagyjából sikerült érthetõen leírni, de mindenképpen javasolnám a matematika és a fizika fent leírt területeinek szakirodalmait (Bronstejn-ben a matek, a Landau-sorozatban meg a fizika részébõl sokminden benne van).