Az, hogy a 2010-es év a legmelegebb, ebben a relációban nem jelent semmit. A naptevékenység változásai (ha hatnak egyáltalán a földi klímára) nyilván hosszú latencia-idõvel éreztetik hatásukat. Ugyanilyen joggal azt is lehetne mondani, hogy 2010 és társai az 50-es évek "modernkori" naptevékenység maximumának késõi következményei.
Egy ideje figyelem az áramlási musztereket a naptevékenység függvényében. Most úgy látom, az elõbbi elég érzékenyen reagál az utóbbi változásaira. (Pesze lehet, hogy tévedek, amellett ez a bõ egy év messzemenõ következtetések levonására nem ad alapot. Az sem világos, hogy az áramlási muszterek változásai miképpen hatnak a globális átlaghõmérsékletre, vagy Európa átlaghõmérsékletére)
Mindenesetre a gyanú fenáll, különös tekintettel a sokat emlegetett Maunder-minimumra.
Itt két rendkívüli esemény (a napfolt nélküli 70 év és nagyon alacsony hõmérsékletû idõszak) idõbeli egybeesésérõl van szó, s ez mindenképp fel kell keltse a figyelmünket.
Ráadásul a múlt század 10-es éveiben is volt egy rövidebb inaktív periódusa a napnak, és akkor szintén elõfordultak szélsõségesen alacsony hõmérsékletek.