Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#67010 - 2011-05-24 20:07:50)
(elõzmény: 7434.)
Adatlapodból látom, hogy fizikus vagy. Bár én is szigorlatoztam fizikából, más a foglalkozásom. Bevallom, kissé elszégyelltem magam a kommentem "hetyke" stílusán, hiszen én nem vagyok "céhbeli" fizikus (a kaotikus rendszerekhez nem sokat konyítok), ezért bocsánatodat kérem.
Hogy pontosan mik azok a "fizikai összefüggéseken alapuló mechanizmusok", melyek a száraz és nedves idõszakok között kapcsolatot teremtenek? Kicsit gondolkodnom kellett ezen. Vegyünk egy végtelenül primitív modellt (azért primitív, mert egyáltalán nem veszi figyelembe az advekciót): ebben a teljes vízmennyiségen a levegõ páratartalma, ill. a felszíni vizek és a talajnedvesség osztoznak. Ha esik az esõ, a levegõ szárazabbá, a talaj nedvesebbé válik. A szárazabb levegõ a csapadék megszûnéséhez vezet. Aztán a napsütésben a vizek párolognak, a levegõ újra nedvessé válik, s kezdõdik minden elõlrõl. Tehát adott egy mechanizmus a száraz és nedves idõszakok váltakozásának magyarázatára.
Egyébként a légkör bizonyos szempontból valóban kaotikus rendszer, de ugyanúgy az is igaz, hogy paramétereinek "kaotikus" ingadozásai egy többé-kevésbé stabil egyensúlyi állapot körül történnek (mely természetesen maga is változik, csak sokkal lassabban).
A szélsõségek "felélik" az õket létrehozó tényezõket, és a folyamatok visszafordulnak a közép irányába, sõt, túl is lendülnek azon (ez történt a tavalyi és idei év csapadékának relációjában). Ha nem így volna, akkor az anomáliák progresszíve erõsödnének, végül a klíma egyensúlya felborulna, s klímáról, mint olyanról nem is beszélhetnénk.