A mostani erõs hidegbetörésrõl sokaknak eszébe jutott (nekem is) 1979. jan. 1., amikor szintén igen komoly lehûlésnek „lehettünk tanúi”. A Természet Világa 1980. évi 5. száma és néhány egyéb korabeli hírforrás (sajtó) alapján idézem az akkor történteket:
Elõzmények: 1978 decemberének utolsó napjaiban Európa északi felén sokfelé havazás, orkánerejû szél és hófúvás bénította meg a közlekedést. A lassan mozgó hidegfront mentén Dániában, a két Németország É-i felén és Lengyelországban méteres hóakadályok. Sok települést zárt el a hó, napokig szünetelt az áramszolgáltatás. 31-én reggel pl. Hamburgban is 40 cm volt a hóréteg vastagsága, Prágában a szilveszteresti +12 °C-ról –22°C-ra zuhant újév reggelére a hõmérséklet…
1979. jan. 1-jén É-i, ÉNy-i irányból orkánerejû széllel az említett rendkívül erõs hidegfront betört az ország légterébe. A szokásosnál melegebb szilveszteri éjszakát követõen a front 1-jén délelõtt érte el a Kisalföldet. Olyan nagy volt a sebessége, hogy kora délután már a Nagykanizsa-Dunaújváros-Kékestetõ vonalig éreztette hatását. Az ország ÉNy-i és DK-i része közt 13-14°-os hõm. különbség alakult ki. Az esti órákra az egész országban fagypont alá hûlt a levegõ. Reggel 7 és este 7 óra között Dobogókõn 20 fokot zuhant a hõmérséklet, Nyíregyházán 6 óra alatt (13 órától 19 óráig) 17°-os volt a csökkenés! A legerõsebb széllökések Siófokon és Szarvason 112, Pestlõrincen 122, Budaörsön 140, Sopronban 144 km/órát értek el (ilyen óriási szélvihart korábban csak kétszer regisztráltak mûszerekkel). Az orkán által okozott károk mértékét növelte, hogy a vihar 35-37 órán át tartott.
Utána sem ért véget a tél Európában: pl. jan. 7-én Moszkvában -45°C-os rekordhideget mértek.
Az általam leírtakat bõven ki lehetne még egészíteni, akár újsághírekkel, vagy az akkori európai helyzet részletesebb meteorológiai elemzésével is.