Az egyes éghajlati modellek nem igazán képesek az egyes hatások külön-külön vett "számolásával". Sõt, az egyes szcenárió-típusok (gondolok itt az A1, A1B, A2, B1, stb.) éppen abban különböznek, hogy a légköri nyomanyagok koncentráció-változását "kézzel" elõre, peremfeltételként állították be. Azt gondoljuk nagy tudományosan, hogy a legpesszimistább és a legoptimistább forgatókönyvek közé fog esni a valóságos koncentráció-változás, bármilyen effektusok, visszacsatolások is játsszanak szerepet.

Azt nem hiszem, hogy a növényzet annyira gyorsan pusztulna. Régen is voltak árvizek, tüzek, stb. A Duna partján is vannak erdõk, környékünkön az egyik legnagyobb Szõdligeten, ott, ahol a legkisebb árhullám során is több ha területet elönt a folyó.
Maga a mechanizmus létezik, de vitatható, hogy a növényállomány emiatt növekszik-e vagy csökken (legjobb tudásunk szerint kb. egyensúlyban van). Ennél sokkal nagyobb változásokat idéz elõ az emberi tevékenység (ami nem csak erdõirtás, hanem erdõtelepítés is! Ezt szokás néha elfelejteni).
Maga a növényállomány változása (és igazából ez lenne a lényeg) nagyon erõsen helyfüggõ, és minden skálán változatos: kezdve attól, hogy a szomszéd bácsi erdõt telepít a földjére, én meg kukoricát; át azon, hogy egy-egy ország milyen mezõgazdasági politikát folytat; addig, hogy az egyes éghajlati rendszerekben az idõjárásra vagy a klímaváltozásra (és ezzel az idõskálát is behoztuk) hogyan reagál a növényzet.
Ennek függvényében pedig a növényzet napi vagy évszakos ciklikus "viselkedése" (pl. fotoszintézis vs respiráció) bizonyos anyagok mennyiségének napi, évszakos menete eltérõ amplitúdójú lehet, de maga a növényzet is reagálhat (az egyes szakaszokban esetleg különbözõképpen) a nyomanyagok külsõ változására. A legtöbb területen pedig ezek jóval nagyobb ingadozások, mint a klimatikus hatásokra "várható" reakció, ezért ezt a reakciót nem lehet kimérni. /A lényeg igazából ennyi, bocs a hosszú felvezetésért./