A térkép szerint valóban arrafelé, a valóságban viszont nem.
A mérõhelyként teljesen véletlenszerûen (tehát nem a legjobb fekvés lett kipécézve!!) kiválasztott Páka-Csokmahegy ugyanis a minimumok és maximumok átlagából számított számtani közép alapján magasabb középhõmérsékletet produkált, mint a szegedi állomás.
Pécs-Pogány 21,5 fok
Szeged 21,6 fok
Páka-Csokmahegy 21,7 fok
Természetesen a másik két állomást is min/max átlagból számoltam, de a biztonság kedvéért egyezzünk meg azonos középhõmérsékletben Szeged és Páka-Csokmahegy között.
Kicsit rajzoltam a térképre, bejelöltem rajta Páka-Csokmahegyet, és a szegedi piros színt átköltöztettem Páka-Csokmahegyre Link
Ezt nem azért írom, hogy bárkit cukkoljak, csak mint tényt osztom meg azokkal, akiket érdekel.
Megfigyelhetõ, hogy minden évszakban és minden évben nagyjából ugyanez a középhõmérsékleti elrendezõdés mutatkozik a térképeken, gyakorlatilag meg sem kellene rajzolni a jövõ évit, mert lehet hogy más hõmérsékleti tartományban, de a színek ugyanebben az eloszlásban fognak az ország egészérõl és adott térségeirõl (részben falsul) tájékoztatni bennünket.
Még egy nagyon fontos észrevétel: megfigyelhetõ, hogy a dombvidékek mély fekvései, völgyei sok esetben magasabb középhõmérsékleti értékkel vannak színezve, mint a dombok, domboldalak, dombtetõk.
Sõt, olyan is van, hogy egy magányos, a síkból kiemelkedõ, nagy kiterjedésû domb alacsonyabb középhõmérsékletet jelölõ színnel van feltüntetve, mint a környezõ sík és völgy.
Pedig ugye tudjuk, hogy nem így van, erre a szegedivel azonos, a környezõ völgyekénél pedig 1,5 fokkal magasabb nyári középértéket produkáló páka-csokmahegyi fekvés nagyon jó példa. Illetve a Tolna megyében található teveli dombtetõ és a bátaapáti völgy között lévõ hasonló különbség is reprezentálja ezt a jelenséget.
És ezek a dombi fekvések négyzetkilométerek százait teszik ki.
Arra is látunk példát az ilyesféle térképeken, hogy a dombvidék egészét egy színnel jelölik, pedig tudjuk, hogy a dombvidék különbözõ fekvéseiben 1-1,5, de akár 2 egész fokos különbségek is vannak, fekvéstõl függõen.
Úgyhogy ez a térkép nagyon szép, meg a többi ehhez hasonló is, csak nagyon sok lényeges elem hiányáról tesz tanúbizonyságot.

Nagyon tanulságos még összevetni a középhõmérséklettérképet Link a globálsugárzástérképpel Link
Egyrészt látható, hogy Páka-Csokmahegy térségében jóval magasabb globálsugárzás volt, mint Szeged térségében.
Közben a két mérõhely középhõmérséklete azonos.
Sõt!
A feltûnõen magasabb globálsugárzású Iklódbördõce kb. 1,5 fokkal alacsonyabb középhõmérsékletet mért, mint a sokkal alacsonyabb globálsugárzású Szeged.
Ennyit a napsugárzás és a középhõmérsékletek összefüggéseirõl.

Továbbra is felmerül a kérdés, hogy a klímára vonatkozó mért paraméterek területi értékelése megfelelõen tükrözi-e a valóságot!?