Az azért nem, igaz, hogy mostanában gyakrabban vannak hideg telek, ritkábban. Az, mert van telenként néhányszor hideg, nem jelenti azt, hogy hideg is egészében. Tavaly hiába volt decemberben -25 fok is, a hónap országosan az 1971-2000-es átlagnál 1,5 fokkal melegebb volt. A hidegebb január és február miatt a tavalyi tél pedig átlagos volt.


Tavaly a Met Office az egyik legmelegebb tele jósolta Nagy-Brittaniába. Mivel épp az egyik leghidegebb lett, rögtön be is szüntették a hosszútávú elõrejelzéseiket az angolok. Lehet akármennyi szuperszámítógép, azok attól még csak gépek maradnak, és olyan eredményt dobnak ki, amikre éppen szükség van.
James Hansen 20 évvel ezelõtt 2010-re +1-os pozítív eltérést jelzett elõre. Ettõl 0,5-0,6 fokkal van hidegebb ma a Földön. Ugyanmár, ha 20 év alatt fél fokot tévedett, akkor mi értelme van a 100 éves elõrejelzéseknek? Ilyen alapon mondhatom én is, ha ilyen lineárisan gondolkodnak, hogy ha 20 évenként -0,5 fok a tévedés, akkor 100 év alatt 2,5 fok, akkor 100 év múlva lehet a mostaninál 2-3 fokkal melegebb vagy akár hidegebb is.
Végülis teljesen mindegy, mert bárki bármit mondhat most, 2100-ban egyikük se fog élni, hogy lássa, igaza lett-e vagy nem.

Itthon pedig hiába gondoljuk azt, hogy ilyen szélsõséges idõjárás még nem volt, nem igaz, mert volt a mostaninál sokkal nagyobb szélsõségek is. Ezt az okozza, hogy az 1961-1990-es idõszakban az éghajlatunk az óceáni felé tolódott el (Ezt alátámasztják a hûvösebb nyarak, csapadék eloszlása nagyobb volt, kevesebb hideg tél (fõleg a '70-es években) ...) Mivel ez az idõszak volt összességében az egyik leghidegebb az elmúlt több mint 200 évben, nem csoda, hogy ritkán van atlag alatti eltérés.
A mainál sokkal szélsõségesebb volt viszont az idõjárás 200 évvel ezelõtt. Akkoriban a mainál nagyobb, tartósabb hõhullámok és fagyok; hevesebb viharok fordultak elõ. Nyilván, ha akkoriban is olyan lett volna az információ-áramlás mint ma, kicsit másképp látnánk a jelenlegi helyzetet. (Mindegy, ebbe nem bonyolódok bele.). Tehát 200 éve az itteni éghajalat sokkal kontinentálisabb volt. A telek hidegebbek a nyarak melegebbek voltak mint ma. Ezt alátámasztják a lineáris trendek is az 1780-tól mért budapesti adatok alapján:
Január: +1,7°C
Február: +1,9°C
Március: +2,0°C
Április: +0,3°C
Május: -0,7°C
Június: -0,5°C
Július: -0,1°C
Augusztus: -0,1°C
Szeptember: 0,0°C
Október: +0,3°C
November: +1,2°C
December: +1,7°C

Jelenleg én úgy látom, hogy egy olyan idõszak van elkezdõdõben itt a Kárpát-medencében, amilyen az 1700-as évek végén, 1800-as évek elején volt Magyarországon és ahová nagyon hamar eljuthatunk. A végeredmény pedig egy a mainál még szélsõségesebb idõjárás, ahol a telek hidegebb lesznek (átlagban), a nyarak kevéssel melegebbek. Aminek a folyamatában a mediterrán éghajlat felé tolódás csupán átmenet (ami most van) egy ismét kontinentálisabb éghajlat felé.