Engedjétek meg, hogy egy konkrét eredményt megosszak veletek, s bár ez kiragadott példa, de higgyétek el, hogy a többieknek is hasonló dolog jött ki.
Az Athéni júliusi napi középhõmérsékletek hisztogramjának várható értékei, szórásai, ferdeségei és csúcsosságai a három normálidõszakban:
1961-1990: 24,43°C, 2,57°C, +0,45°C, -8683,86°C
2021-2050: 26,02°C, 2,38°C, +0,31°C, -15033,02°C
2071-2100: 28,77°C, 2,64°C, +0,39°C, -14884,61°C
Szélsõségek:
1961-1990: 6 db 31-32°C közötti, 1 db 32-33°C közötti napi középhõmérséklet a hisztogram végén.
2021-2050: 12 db 31-32°C, 6 db 32-33°C -||-.
2071-2100: 56 db 31-32°C, 49 db 32-33°C, 20 db 33-34°C, 9 db 34-35°C, 3 db 35-36°C, 7 db 36-37°C -||-.
Szerintetek ez hihetõ? A 2021-2050 még igen, de hogy onnan 2071-2100-ra ilyen értékek legyenek, ahhoz szerintem valami nagyon hirtelen beinduló pozitív visszacsatolásnak kellene lennie.
A hisztogram adatai (várható érték, szórás, ferdeség és csúcsosság) alapján annak a statisztikai valószínûsége, hogy ezek a szélsõségek ilyen aránytalanul változzanak, szélsõségesen kicsi, tippem szerint legfeljebb 10^-4 nagyságrendû (valahogy ki lehetne számolni konkrétan, még nem próbáltam). És mivel máshol is elõfordulnak ilyenek (jóval több helyen, mint az indokolt lenne), itt valami szisztematikus hiba lehet a rendszerben. Ez csak tipp ugyan, de érdemes lehet megvizsgálni.

(Tudom, hogy a légkör nem statisztikus, de a klíma az ilyen eloszlások terén valamilyen szinten statisztikusan viselkedik ilyen rövid távon, csak ezért mertem mondani).
Mindebbõl én csak annyit szerettem volna, amit szerintem amúgy is tud mindenki, hogy a modelleknek sem szabad feltétlenül hinni. De legalábbis fölül kéne vizsgálni õket.