Éjféli Bp-i rádiószondás felszállás: Link

Azóta vastagodnia kellett a hidegpárnának, mert a stratus teteje nem 850 m körül van, hanem valahol 1000 m felett. Így a mostani helyzetre módosítva a T és Td görbéket az alsó rétegekben, +1°C körüli 2 m-es T-rõl indítva ilyesmi lehet a helyzet: Link

Ebben látszik egy -5°C körüli (becsléssel kb -7 és -4°C közötti) hõmérsékletû réteg, ahol a stratusban túlhûlt vízcseppek vannak, de ez még nem tûnik egyértelmûen elégnek a szemcsés hóhoz, ahhoz ennél alacsonyabb T kedvezõbb. Itt jöhetnek képbe a szennyezõanyag részecskék, amelyekre kifagynak a túlhûlt vízcseppek, és kész is a szemcsés hó. Kérdés, hogy a szennyezõanyag fajtája és koncentrációjabeli eltérés okozhatja-e azt a különbséget, hogy ugyanolyan vagy nagyon hasonló hõmérsékleti görbe mellett egyes helyeken létre tud jönni a szemcsés hó, másutt csak szitálás (mert ott nem tudott kifagyni a túlhûlt vízcsepp)?

Ez a kérdés minden télen elõjön hasonló hõmérsékleti viszonyok mellett, és szerintem szinte lehetetlenné teszi hogy elõrejelzhetõ legyen, hogy adott helyen (ónos) szitálás vagy szemcsés hó forduljon elõ. Talán tényleg a szennyezõanyag eltérés lehet a ludas...

Ja, és ha tényleg tud ilyen görbénél szemcsés hó keletkezni, akkor - bár tényleg nagyon kicsi és könnyen elolvad - de csupán a felszín közvetlen közelében van most pozitív hõmérsékletû réteg a stratus rétegét és az alatta lévõ réteget tekintve, mondjuk a legalsó 50-100 méteren, s azt talán még kíbírja a szemcsés hó is, fõleg negatív Td mellett nevet