Igen, a hidegpárnának is több fázisa van: kezdeti/kialakulási fázis, fejlõdõ szakasz, érett stádium.
Nagyon szépen és jól lehet követni a dologokat, és az is változó, h egy kezdõ szakaszból milyen gyorsan lesz érett. Kezdetben nincs köd, a talaj által kisugárzott hosszúhullámú hõveszteség lehûti az alsó rétegeket és kicsapdóik a vízgõz, ez a köd. (kezdeti szakasz) A második szakaszban a köd már nem enegedi a talaj további kuságrzását hisz elnyeli annak jó részét, ekkor a köd teteje válik ksugárzási felszínné, és a köd fölötti réteget hûti a kicsapódásra, így tehát a köd "teteje is beködöl" ami olyan hatást kelt, h elkezd emelkedni, de közben alul -ahogy írtad is- egyre távolabb kerül a levegõ a harmatpontjától, így ott megszûnik a köd és marad a párásság. Mindez ha nincs szél és van elég nedvsség a köd fölött, akkor akár 800-1000 m-ig is felviheti a rétegfelhõt. Közben a köd ill. majd St teteje egyre hidegebb, hisz folyamatos ott a kisugárzás, az az inverzió alja (olyan mintha a talajfelszínt felemelnénk). A St fölötti réteg a napok során szélsõségesen kiszáradhat, hacsak nem áramlik oda nedvesség, ezért ott (közvetlenül a St fölött) rendkívül jó látási viszonyok alakulnak ki. Nagyon szépen látszik ez a folyamat a rádiószondás felszállásokon is. A St alatti T-rétegzõdés pedig valamelyest közelít az adiabatához, így emiatt ahogy emelkedik a tetõ úgy egyre nagyobb légtérben tudnak elkeveredni a légszennyezõ anyagok, vagyis csökken a talajközeli koncentrációjuk.
Egyébként, ha egy St-os helyzet késõbb ködösre vált, akkor aki ismeri a jelenséget tudhatja, h vmi történt a hidegpárnával(hidegadvekció, szél megbontotta), mert lejjebb jött a teteje(leszállt a St), vagy megszûnt, és ekkor a folyamat elõrõl indul.
Bocsánat a hosszért, de ez a jelenség legalább annyira a miénk mint a Balcsi, vagy a Tokaji bor, de mégis elég kevesen tudnak errõl.(mármint, h mi miért történik) hideg