Feltehetõen nem ugyanarról beszélünk. Lehet, hogy nem fogalmaztam elég pontosan, sajnos sûrûn elõfordul. Nem az általános emberi tevékenység hatását kérdõjeleztem meg a környezetre, vízrajzra, hanem a globális hõmérsékletváltozás és a csapadékviszonyok megváltozásának az okát nem tudom egyértelmûen összekapcsolni az emberi CO2 kibocsátással.

Lehet látszólagos összefüggést keresni, és talán lehet hogy találni is pl. a japánok halfogyasztásának csökkenése és a dél-amerikai indiánok koleszterin szintjének növekedése között. Két, lineárisnak tekinthetõ trendû, azonos idõszakra vonatkozó rövid mérési idõtartamot felölelõ adatsor között mindenképpen található látszólagos összefüggés, esetleg akár 1,00 körüli korelláció még akkor is, ha ordít róla, hogy bármilyen ok-okozati összefüggést keresni a két idõsor eredményei között baromság. Én azt állítom, hogy egy idõben rövid adatsort elemezni a teljes rendelkezésre álló adatsor bemutatása és az értékek változásának okainak feltárása nélkül felelõtlenség. Egy adatsorból csak a saját következtetéseimet igazolni látszó tartományt bemutatni hamisítás, tudományos szinten szakmai és lehet hogy súlyos gazdasági bûncselekmény.

Az elõzõ hozzászólásomban szereplõ hidrológiai eseményekrõl kb. 15 évvel ezelõtt a Hidrólógiai Közlönyben olvastam. Szerepelt benne emlékeim szerint az is, hogy a Fertõ tó valamelyik kiszáradása után néhány évvel a szokásos méreténél sokkal nagyobbra növekedett, környékbeli falvakat elöntve.

Ebben a fórumban többek között terjedelmi okokból csak néhány kiragadott példát lehet említeni, részletes szakmai vitát folytatni, adatok tömegét bemutatni, ok-okozati összefüggéseket feltárni, bizonyítani lehetetlen.

Ez ismétlés, de saját vízépítõ mérnöki munkám során gyakran fordul elõ, hogy valamit elemeznem kell, felhajtva az összes hozzáférhetõ adatot és ADATHELYESSÉG VIZSGÁLATOT IS VÉGZNEM KELL (estem már pofára elégszer valóságosnak hitt hibás adatok miatt hamis következtetésekre jutva). Dolgozok több hetet, hónapot egy témán, meg kell értenem, és fel kell használnom, esetleg FELÜLBÍRÁLNOM a társszakmák adatait, következtetéseit, eredményeit (a négy alapmûvelet és fizikai megmaradási törvények valószínûleg a társszakmákban is érvényesek, bár ki tudja, nem értek hozzá, nem az én szakmám, szokták néhányan mondani…). Napokat, heteket töltök a dokumentálással, hogy minden egyes állításom, következtetésem (nem kiragadott) adatokkal, fizikai – kémiai törvényekkel bizonyított legyen. A végeredmény : a nagy tudású jól fizetett döntéshozó kiragad a munkából egy fél sort végeredményként és dönt. Saját érdekei és/vagy szaktudása alapján.

Összességében amúgy nem a zéróeredményû „tudományos” kutatásokra fordított forrásokat sajnálom, az elenyészõ. Az iszonyatos kár akkor keletkezik, ha az erõltetett, több mint megkérdõjelezhetõ „tudományos következtetésekre” hivatkozva irdatlan pénzeket fordítanak a nem létezõ veszélyek elhárítására. Azért a pénzért nagyon sokan nagyon sokáig dolgoztak, és látni kell, ahogy a szélnek szórják.

Az ilyen öncélú, eredményeit, következtetéseit tényszerû adatokkal súlyosan megkérdõjelezhetõ erõltetett „tudományos” kutatás számomra olyan, mintha az az ominózus sündisznó a drótkefén elvbõl tovább erõlködne. Ha valakinek (pl. a megélhetési klímakutatók) ez az érdeke, ám tegye, csak a „tudományos következtetési” alapján eltékozolt forrásokat ne az egész világnak kellene megfizetni.

Maximáis tisztelettel minden MetNet rajongónak : Lujó.

Utóirat : Kösz a linket, nagyon jó, elmentettem !