Nem vagyok az emberi CO2 kibocsátás miatti globális felmelegedés képviselõje, az egészet mókusvakításnak tartom. Az „emberi CO2 kibocsátás okozta” idõjárás hõmérsékleti és csapadék szélsõségeirõl csak annyit, hogy magyar írásos dokumentumok szerint pl. a Velencei tó és a Fertõ tó többször, gyakorlatilag teljesen kiszáradt. Utoljára valamikor az 1860-as évek közepén történt, amikor az emberi tényezõ a CO2 szintben még elhanyagolható volt. Pont.
Minden tiszteletem azoknak, akik egy nyílt rendszeren (a Föld légköre, globális idõjárás) ismeretlen számú változóval, iszonyatos számú térbeli adattal, mérnöki gyakorlatban elképzelhetetlen adathiánnyal számolva bolygószinten hellyel-közzel 5-7 napra elfogadható meteorológiai elõrejelzéseket képesek készíteni. Vízépítõ mérnökként gyakran kell megoldanom zártnak tekinthetõ fizikai rendszeren néhányezer ismeretlenes másodfokú egyenletrendszert, ami olykor érdekes eredményeket (baromságokat) produkál, ha a számításokban a hibaterjedést (talán valahol itt kezdõdik a káoszelmélet) a lehetõségek szerint nem minimalizálom.

Saját szakmámban a 90-es évek közepén találkoztam a globális felmelegedés business-hez hasonló jelenséggel : A Kiskunságon a Fertõ tóhoz, vagy a Velencei tóhoz képest csak pocsolyának minõsíthetõ néhány, párszáz m2-es szikes tó kiszáradását néhány ifjú titán a 200-400 m-es mélységbõl történõ ivóvíztermelésre fogta. A végeredmény a bõdületes számítási és szakmai hibák (nincs terjedelem és nem itt a helye részletezni) ellenére: évekre megakadályozták több település ivóvízellátásának fejlesztését olyan indokkal, hogy „nincs elég víz, mert a jelenlegi ivóvíztermelés mértéke is károsítja a környezetet”. A legvégsõ végeredmény : Néhány ember öncélú, minõsíthetetlenül ostoba szakmai kijelentésbõl nagyon jól megélt, összességében iszonyatos károkat okozva.
Egyik legjobb példája ennek az ún. „megújuló energia források”, amelyek ténylegesen NÖVELIK A CO2 KIBOCSÁTÁST. Saját szakmámban gyakorlatilag folyamatosan üzemelõ energia átalakító berendezések (szivattyúk, kompresszorok) üzemeltetésével foglalkozom, ahol a primer és szekunder energiaszint gyakorlatilag konstans, egyedüli energia megtakarítást kizárólag az átalakító berendezések hatásfokának javítása jelenthet. Kizárólag az elavult, vagy paramétereiben a rendszer igényeihez rosszul illesztett berendezések cseréjével tapasztalataim szerint esetenként 10 – 50 %-os energia megtakarítást lehet elérni. Megtérülési idõ általában fél év – 4 év. Hasonlat, bár minden hasonlat sánta : Nem mindegy üzemanyag fogyasztásra pl, hogy egy üzemanyag – energia folyamatos átalakítást egy 76 oktánszámú benzinre tervezett UAZ motor, egy 86-ra tervezett LADA motor, vagy egy TDI motor végzi.
Az elrettentõ példa : Hatalmas támogatást adnak Unió szerte az úgynevezett „megújuló” energiaforrások felhasználására. Ezek tényleges megtérülési ideje (15) – 30 – 50 – 100 év is lehet, akkor is, ha a banki kamatot nem számoljuk.
Egy példa : sajnos a jelenlegi szabályozás szerint, ha van egy elavult technológiával épült, áthûlõ falszerkezetû és a silány nyílászárók miatt a városi levegõt melegítõ lakásod, sokkal könnyebben és sokkal magasabb támogatást kaphatsz napkollektorra, szélkerékre, napelemekre, talajhõ fûtésre, mint hõszigetelésre, nyílászáró cserére.
A biodízel, bioetanol elõállítása pedig kb. azonos energia felhasználást jelent, mint az elõállított üzemanyag energia tartalma. Az energia fû pedig önmagában bûncselekmény : A szalma, kukoricaszár ott rohad a földeken, mert mindenféle energetikai felhasználása gazdaságtalan. A mezõgazdasági területek „energiatermelésbe való bevonása” kizárólag a termõterületek túltermelés miatti élelmiszer-termelésbõl való kivonását jelenti. Az elõbbiekben nem vettem figyelembe azt sem, hogy a mezõgazdaság világszerte hatalmas állami támogatásokat kap, amit nem más, mint az ipar termel ki, Isten tudja, hogy mekkora CO2 kibocsátást okozva.
Hõszivattyús fûtés : A megyénkben van egy nagyhírû kútfúró mester, aki hõszivattyús talajhõ fûtési rendszerekhez üzleti alapon bárkinek fúr kutakat. Nekem is ajánlkozott. A saját házát gázzal fûti. Áttérés a hõszivattyús fûtésre a magas beruházási és áramköltség miatt csak akkor térülne meg, ha véglegesen elfogyna a gáz, a szén és a fa. A gáz és minden más energiahordozó ára együtt mozog. A hõszivattyús fûtési rendszer beruházási költségét jelentõsen támogatják. Az elõbbiekben említett támogatások paradox módon növelik a tényleges CO2 kibocsátást : anyagi forrásokat vonnak el a tényleges, sokkal nagyobb energia megtakarítást biztosító beruházások elõl. Az elõbbiek miatt : az általános iskolában tanult négy alapmûvelet és a középiskolában tanított energia megmaradási törvények alkalmazásával bárki észreveheti a hasbaakasztást az ún. „megújuló energia” felhasználásával kapcsolatban. Általában azonban az érdekelt lobbi elhallgatja a reális értékelést lehetõvé tevõ adatokat.
Összességében : környezetkímélõ energia egyetlen van : amit nem fogyasztunk el.
A fosszilis energia hordozók túlzott felhasználása nem azért veszélyes, mert megváltoztatja a klímát, hanem mert a készlet egyszer elfogy.

Utóirat : Manapság a mindent lehengerlõ propaganda áradatban ember legyen a talpán, aki (ráadásul nem szakmabeliként) képes a szelektíven adagolt, esetleg tudatosan manipulált információkból a valóságra következtetni. Bár a meteorológiában szakmán kívüli vagyok, de szerintem a szerencsétlen CO2-ra fogni a jelenlegi klímaváltozást olyankor, amikor elméletileg is tisztázatlan a klímára ismeretlen áttételekkel lényegesen nagyobb hatást gyakorló napfolttevékenység hatása, számomra azonos azzal, amikor valamikor Mária Terézia idejében a Fertõ tó aktuális kiszáradását a Répce vizét Bõsárkány felé terelõ vízimolnárra kenték. Szegény molnár sorsáról nincsen információm...