Meteorológiai esélylatolgatások
S ezt abból "olvasod ki" Európára vonatkozóan, hogy az Északi - Hemiszfériában továbbra is bent tartja mind a három modell az ECM,GEM,GFS az Észak-Amerikára adott hidegöblitéseit? S ebből lenne gyors visszaenyhülés?
Nekem az a gyanúm, ezért tetted voksod erre. Biztosabb, hisz az esetek döntő többségében nekünk nem túl jó hír, ha az államokra és később a keleti partra is sarki hidegöblitések "vendégeskednek".
Nézzük reálisabban a helyzetképet.
Donnie bejegyzésének linkje a 80 hpa-alról is elég tanulságos mekkora a bizonytalanság a jövőt illetően. De alapjában véve maga a #71733 hsz. is igaz.
A jelentős bizonytalanság ellenére kiálnék azon érv mellett, hogy Kárpát - medencében, s ezen belül hazánkban most nem fog győzni " január második hetére" a nyugatias irányítás. Nem azért mondom hogy én legyek az ellenpólusod.Nyugi. Ne érts félre, az időjárás minadannyiunk szenvedélye.
S, hogy érveket is felhozzak véleményemre, az AO indexen továbbra jelentős szórás mutatkozik. Ami mindkét nézőpontnak "semleges hír", viszont a NAO indexen időközben kicsit hűtött volna a korábbi előrejelzésihez képest. Ha lesz is átmeneti visszarendeződés a jan.2--ától kezdődő hidegöblités után, nehezen valószínűsíthetem, hogy tartósabb nyugati áramlások borzolnák a forum kedélyét.
A mostani hidegöblités volta már boritékolható. Mértéke és annak pontos "hosszúsága"(ideje) még ködbe vész. De 120-144 óránál kezdődő lehűlést már illik komolyan venni.
Visszatérve a cseppet sem hosszútávú már-már extra hosszútávú nézetnek, miszerint újra nyugatias áramlások veszik a soron következő ciklus utáni állapotokat, már csak szimpla matematikailag is törvényszerű, hogy minden meleg/hideg öblitést "előbb" vagy "utóbb" annak ellenpólusa követ. S a légköri képződmények közt magasan az anticiklon visszi a prímet tartóság terén, s annak élettartalma is általában egy kp. képzödménynek 5-6 nap. ( Leszámítva egy-két kívételes esetet. )
Figyelembe véve az Európa legészakibb régiónak szomszédságába elhelyezkedő markáns hidegbázis voltát, még ha a leszakadó lefűződés további utánpótlás nem is követ mindenképp HCS lesz/lehet a leendő lefűződésből.
Ennek fő központja vagy a Kelet - Európai síkságon köt ki, vagy 'szerencsés esetben' pont a Kárpát - medence keleti Kárpátok gyűrűi feletti központtal.
A magasnyomás iránti hajlam a kontinens szárazföldi területei felett továbbra is döntő szerepet fog játszani ugy vélem. Két akció központ lehet ennek szülőhelye.
1. délnyugati központú,de fölénk is benyúló magasnyomás, gyenge északkeleti áramlással.
2. ÉK-i Európai magasnyomás anticiklon, felénk belógó magasnyomással, szintén északkeleti áramlással.
Az óceánon a ciklontevékenység javarészt Grönldand partjai mentén dny-ék tengelyirányban.
Hazánkban a tartósabb anticiklonosabb időre álló száraz hideg időjárás a legvalószínűbb január első felében.
Kárpát-medencére tartósabban "megüllő" magasnyomást (legyen dny-i vagy ék-i központú) leginkább pont az amerikai hidegöblitések irányában látom.
Miért is?
- Mert javarészt nem keleti part irányába, hanem mélyen az államok középső részére dől a hideg. Másrészről az elmúlt negyedévben rendkivül makacsnak bizonyult a délnyugat Európai magasnyomás. Tehát ki-ki újulása valószínűsíthető, de annak tartós lecsengése is. Viszont, ha Délnyugat - Európában esik a légnyomás, akkor a Brit szk. vagy főként a Skandináv vagy Ék-i Eu.-i régiókban nő. Ami felveti egy (tartósabb)antciklon létrejötét a térségben.Ez blokkolja a nyugati, dny-i áramlásokat és kényszerpályára "csúszópályára" kényszeríti a ciklonokat Európa délnyugati vidékei felé.
Egy szó mint száz, szerintem a soron következő hidegöblités dönt el mindent, hogy mekkora mennyiségű és legfőképpen erőségű hideglégtömeg tud átcsoportosulni az európai kontinens belső vidékei felé. Vagyis a leendő HCS-tól függ, hogy hol landol és tud e nyomában rá húzódó magasnyomás kiépülni és milyen központtal? S merre taszigálja majd a megmaradt HCS-t. Az már csak csemege lenne ha medit is generálna és keletről visszapörögne az egész ránk. Most mindegy az, hogy Fekete-tengeri vagy Adriai kimélyüléssel.
Nekem az a gyanúm, ezért tetted voksod erre. Biztosabb, hisz az esetek döntő többségében nekünk nem túl jó hír, ha az államokra és később a keleti partra is sarki hidegöblitések "vendégeskednek".
Nézzük reálisabban a helyzetképet.
Donnie bejegyzésének linkje a 80 hpa-alról is elég tanulságos mekkora a bizonytalanság a jövőt illetően. De alapjában véve maga a #71733 hsz. is igaz.
A jelentős bizonytalanság ellenére kiálnék azon érv mellett, hogy Kárpát - medencében, s ezen belül hazánkban most nem fog győzni " január második hetére" a nyugatias irányítás. Nem azért mondom hogy én legyek az ellenpólusod.Nyugi. Ne érts félre, az időjárás minadannyiunk szenvedélye.
S, hogy érveket is felhozzak véleményemre, az AO indexen továbbra jelentős szórás mutatkozik. Ami mindkét nézőpontnak "semleges hír", viszont a NAO indexen időközben kicsit hűtött volna a korábbi előrejelzésihez képest. Ha lesz is átmeneti visszarendeződés a jan.2--ától kezdődő hidegöblités után, nehezen valószínűsíthetem, hogy tartósabb nyugati áramlások borzolnák a forum kedélyét.
A mostani hidegöblités volta már boritékolható. Mértéke és annak pontos "hosszúsága"(ideje) még ködbe vész. De 120-144 óránál kezdődő lehűlést már illik komolyan venni.
Visszatérve a cseppet sem hosszútávú már-már extra hosszútávú nézetnek, miszerint újra nyugatias áramlások veszik a soron következő ciklus utáni állapotokat, már csak szimpla matematikailag is törvényszerű, hogy minden meleg/hideg öblitést "előbb" vagy "utóbb" annak ellenpólusa követ. S a légköri képződmények közt magasan az anticiklon visszi a prímet tartóság terén, s annak élettartalma is általában egy kp. képzödménynek 5-6 nap. ( Leszámítva egy-két kívételes esetet. )
Figyelembe véve az Európa legészakibb régiónak szomszédságába elhelyezkedő markáns hidegbázis voltát, még ha a leszakadó lefűződés további utánpótlás nem is követ mindenképp HCS lesz/lehet a leendő lefűződésből.
Ennek fő központja vagy a Kelet - Európai síkságon köt ki, vagy 'szerencsés esetben' pont a Kárpát - medence keleti Kárpátok gyűrűi feletti központtal.
A magasnyomás iránti hajlam a kontinens szárazföldi területei felett továbbra is döntő szerepet fog játszani ugy vélem. Két akció központ lehet ennek szülőhelye.
1. délnyugati központú,de fölénk is benyúló magasnyomás, gyenge északkeleti áramlással.
2. ÉK-i Európai magasnyomás anticiklon, felénk belógó magasnyomással, szintén északkeleti áramlással.
Az óceánon a ciklontevékenység javarészt Grönldand partjai mentén dny-ék tengelyirányban.
Hazánkban a tartósabb anticiklonosabb időre álló száraz hideg időjárás a legvalószínűbb január első felében.
Kárpát-medencére tartósabban "megüllő" magasnyomást (legyen dny-i vagy ék-i központú) leginkább pont az amerikai hidegöblitések irányában látom.
Miért is?
- Mert javarészt nem keleti part irányába, hanem mélyen az államok középső részére dől a hideg. Másrészről az elmúlt negyedévben rendkivül makacsnak bizonyult a délnyugat Európai magasnyomás. Tehát ki-ki újulása valószínűsíthető, de annak tartós lecsengése is. Viszont, ha Délnyugat - Európában esik a légnyomás, akkor a Brit szk. vagy főként a Skandináv vagy Ék-i Eu.-i régiókban nő. Ami felveti egy (tartósabb)antciklon létrejötét a térségben.Ez blokkolja a nyugati, dny-i áramlásokat és kényszerpályára "csúszópályára" kényszeríti a ciklonokat Európa délnyugati vidékei felé.
Egy szó mint száz, szerintem a soron következő hidegöblités dönt el mindent, hogy mekkora mennyiségű és legfőképpen erőségű hideglégtömeg tud átcsoportosulni az európai kontinens belső vidékei felé. Vagyis a leendő HCS-tól függ, hogy hol landol és tud e nyomában rá húzódó magasnyomás kiépülni és milyen központtal? S merre taszigálja majd a megmaradt HCS-t. Az már csak csemege lenne ha medit is generálna és keletről visszapörögne az egész ránk. Most mindegy az, hogy Fekete-tengeri vagy Adriai kimélyüléssel.