Ehhez nem nagyon van mit hozzátenni, komplett, kerek egész a helyzetelemzésed. Legfeljebb arra tudok ismét rámutatni, hogy ebben a képletben döntő tényező lehet a nyugati áramlási szalag sima, vagy behullámzó volta az atlanti térségben, ill. Nyugat-Eurázsiában. Ha ugyanis nem hullámzik be ez a nagytérségi áramlás, úgy a sarki AC peremén nyugat felé mozgó kelet-szibériai hideg az utóbbi helyeken sehol sem tud délre fordulni, leszakadni. Erre először valóban az atlanti ciklonfészek mögött elhelyezkedő Észak-Amerikában lesz lehetősége.
Ha viszont behullámzik, gubancosodik az atlanti szalag, a hideg le fog szakadni, pl. Európára. A délnyugati AC-t kell figyelni: az azori térségben marad, vagy felnyúlik a brit-izlandi térségbe? Illetve a grönlandi magasnyomást: erős-e, összekapcsolódik-e a brit-azori anticiklonnal?
Létrejön teljes blokk az óceánon? A NAO viselkedése ezúttal döntő lesz véleményem szerint.
Mindenesetre a nagyon negatív AO értékek általános hidegleszakadási hajlamra mutathatnak, ez minden télszeretőnek jó hír. Viszont ha a NAO marad a pozitív tartományban, ahol dec. legeleje óta folyamatosan tartózkodik, akkor Eurázsiában a hidegleszakadás csak messze keleten tud megvalósulni. Az ilyen szibériai hideget csupán nagyon szerencsés, hosszú AC peremi légpálya hozhatja  a közelünkbe. Ráadásul valahogy le kéne győznie a nyugati "ellenáramlást"
Negatívba menő NAO esetén viszont Európa közvetlen környezetében is leszakadhat a hideg, hozzánk érkezése jóval valószínűbb.