AO:
Link

NAO
Link

Ez a két diagram lesz a "szamárvezető" a hosszabb távú latolgatásnál. Az tény, hogy a negatívba futó AO nem jelenti automatikusan azt, hogy térségünkben megnő a hidegleszakadási hajlam. A lokalizációról az AO nem ad felvilágosítást, ezért lehet, hogy a félteke egy másik szegmensében rettentően leszakad a hideg, a mienkben pedig nem. Az előbbi magában foglalhatja pl. Észak-Amerika középső és keleti részeit.
Ez annál valószínűbb, mert a stacionárius teknők és gerincek igen sokáig megtarthatják konfigurációjukat, így lehetnek helyek, melyek ismételt, erős hidegelárasztásokat kapnak hosszú ideig, míg mások  ugyanolyan hosszú ideig semmi ilyesmit se látnak. Ezt még a győri tűzifa-telepes ember is észrevette, aki "hivatalból" figyelte a téli időjárást. Azt mondta, hogy ahova a tél elején a hideg megy, a későbbiekben is oda fog menni. Lehet, van ebben naiv általánosítás, de nagy vonalakban igaz. Szóval, kézenfekvő a gondolat, hogy a lefutó AO az újabb észak-amerikai hidegelárasztás előjele. Annál is inkább  hihetjük ezt, mivel ugyanakkor a NAO enyhén pozitív marad. Ez pedig arról árulkodik, hogy Nyugat és Közép-Európa térségében továbbra is nagyjából zonális marad az áramlási kép, és nem alakul ki hidegleszakadás, tartós, dinamikus északias áramlás (ez eddig is feltűnően hiányzott)
Röviden: térségünkben és Európa nagy részén a következő hetekben  folytatódik az általában enyhe, nyugati, délnyugati áramlású időjárás.
Ez ilyen EGYSZERŰ.  Viszont, mikor Dr. Watson a homlokára csap: 'ez ilyen egyszerű!'  legfőbb ideje, hogy gyanút fogjunk. A remek szimplifikációk remek tévutakra vezethetnek.
Mert mi van akkor, ha a bődülten negatív AO mégiscsak mutat valamekkora leszakadási hajlamra, pl. az Ural vidékén, vagy Nyugat-Szibériában is?
Egyik kollégánk nagyon ötletesen megállapította, hogy az erősen negatív AO enyhén pozitív NAO mellett  szárazföldi, keleti hidegelárasztások lehetőségére hívja fel a figyelmet. Én inkább azt mondanám, ilyen indexértékek mellett direkt északi légpálya nemigen kerülhet fölénk, és hideget csak ilyen kerülőúton, északkeleti AC peremén kaphatunk. De ez is csak akkor lehetséges, ha tényleg előfordul hidegleszakadás tőlünk keletre, valamint nem túlzottan erős a nyugatias légáramlás Európában, ennek megfelelően nem túlságosan vaskosan pozitív a NAO.
Úgy tűnik, ezt a két tényezőt kell most figyelemmel kísérnünk, ha meg akarjuk tippelni január végének, februárnak az időjárási jellegét. Jelenleg úgy tűnik, az igen fejlett északkelet-európai AC legalább átmenetileg délkeletre kenődik, és kissé gyengül is. Ez enyhén szólva nem támogatja a tőlünk keletre, elérhető távolságban történő hidegleszakadást. A nyugati áramlások gyengülése, északnyugatira fordulása a kontinens túlfelén viszont komolyan felmerül. A megelőző futásban a NAO fáklya tagjainak mintegy a fele nulla alá ment. Az izobár térképeken pedig többször feltűnt egy fejlett brit/nyugat-európai AC. Ebből lehet félblokk felállás, sőt, az északkeleti hideg expanzív volta mellett Vojejkov-féle szinoptikai képek is. Ez a két AC lesz a kulcs a mi télvégi időjárásunkhoz. Érdemes lesz figyelni a sorsukat, ezzel összefüggésben a londoni, oslói-stockholmi, moszkvai nyomásfáklyákat.