Ehhez csak néhány észrevétel: jómagam is elfogadom, hogy az időjárás alapvető jellemzője a kaotikusság. Ez - többek között - abból adódik, hogy olyan sok tényező, törvényszerűség, teremészeti/humán eredetű hatás, miegyéb, formálja - hacsak Európát vesszük - kontinensünk időjárást, hogy valóban rendkívül nehéz bizonyos bemenő tények, illetve adatok alapján használható következtetéseket a jövőre nézve levonni. Elég, ha csak a DAI tündöklésére és (részleges) bukására gondolunk. Mindennek ellenére óva intenék attól, ami egyfajta METNET-agnoszticizmusnak nevezhető. Tudom, hogy a kritikus gondolkodás alapja a kétkedés, sziklaszilárdnak hitt állítások, paradigmák megkérdőjelezése, hiszen enélkül nem lenne progresszió a tudományban. Ugyanakkor viszont a ´megőrizve meghaladni´ elv alapján igyekszem megközelíteni ezt a kérdést (is), azaz - minden szkepticizmus ellenére arra a következtetésre jutottam, hogy az eredmények jelen esetben, BIZONYOS MÉRTÉKŰ támpontot adhatNAK a soron következő tél alapvető jellegéről, természetesen, csak jelzésszerűen, nagy vonalakban. 9 év, tudom, nem túl sok, azonban ha ebből a 9 évből a várakozás 7 esetben többé-kevésbé bejött, emellett egy teljes bukta és egy részleges melléfogás az eddigi mérleg - nos ennek alapján ´nem meggyőző eredményekről´ beszélni nem egészen ´kóser´, hogy diplomatikusan fejezzem ki magam. Összefoglalva tehát: semmi bajom a megkérdőjelezéssel, a szkeptikus attitűddel, ahol viszont már ada kezd fajulni a dolog, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük, ezen a ponton már azt kell mondanom, hogy így ne, emberek! Semmi szükség bálványokra, ne adj ´ Isten tévhitek, babonák táplálására, de legalább a tények előtt próbáljunk fejet hajtani!