Sziasztok!

Az OMSZ-szel folytatott levélváltásom tenném közzé, szerkeszett formában, hozzájárulásukkal:

1k: Az Idõjárási Napijelentés szöveges része miért nem elérhetõ a www.met.hu archívumában? (mivel naponta kikerül a honlapra, ott is elérhetõ lehetne, ha már a térképek azok).

1v: A Napijelentés szöveges része jelenleg nem archiválódik a honlapon. A miértet nem tudom, viszont a tervek szerint a jövõ év elején induló új honlapon ezek archívumban is elérhetõk lesznek. Egyébként az OMSZ könyvtárban megnézhetõ az összes kiadott példány, amennyiben valakinek szüksége lenne rá. Másik megoldás, hogy némi anyagi ellentételezés eredményeként naponta megkapja az illetõ a napijelentés kiadványt elektronikus úton.


2k: Készült-e kimutatás az Országos Meteorológia Szolgálatnál a balatoni vízhõmérsékletekrõl? A Balaton mellett nem csak a napi középhõmérséklet fontos a nyaralóknak, hanem fõleg) a vízhõmérséklet és a szél erõssége is, ezért hasznos lehetne – elemzés céljából – egy ilyen adatsor.

3k: Vizsgálta-e már ezt a témát valaki az OMSZ-nál (balatoni vízhõmérsékletek és az idõjárás kapcsolata)? (felmelegedés, lehûlés)

2-3v: Tudtommal nem készült a balatoni vízhõmérsékletekkel kapcsolatos vizsgálat. Az OMSZ kutatási tevékenységét összefoglaló évkönyvekben nem találtam erre való utalást. Lehetséges hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet foglalkozott a kérdéssel, õket talán még érdemes megkeresni. A Szolgálatnál a Balatonnal kapcsolatban mindig is a minél pontosabb viharjelzés, a szélrendszerek vizsgálata, illetve az ehhez kapcsolódó numerikus modellfejlesztések zajlottak, vízhõmérséklettel érdemben nem foglalkoztunk. Elképzelhetõ azonban, hogy pár 10 évvel ezelõtt Götz Gusztáv, Tänczer Tibor, Bartha Imre, Böjti Béla (a Balatoni idõjárás kutatói) egyes cikkekben írtak ezzel kapcsolatban is.


5k: Milyen okai lehetnek a magassági hidegörvények kialakulásának? Milyen szakirodalom foglalkozik a témával?

5v: Kifejezetten a magassági hidegörvények kialakulásával foglalkozó írás magyarul nem jelent meg. Néhány dolgozatban azért említésre kerülnek. Tóth Tamás szakdolgozata a blokkoló anticiklonokról, vagy Bodolainé Jakus Emma füzete a szinoptikus diagnózis eszközeirõl. Bodolainé hivatkozik Hoskinsre, aki az izentropikus örvényesség és a cut-off ciklonok kapcsolatáról ír néhány oldalon. A téma iránt érdeklõdõknek javaslom, hogy angol nyelven keressenek szakirodalmat, "cut-off cyclones" a kulcsszó. Angol nyelvû tudományos cikkekben egyébként itt lehet szabadon keresni: Link


6k: Készült-e már kutatás / cikk Budapest csapadékviszonyairól (eloszlás, esetleges orográfikus hatás)?

6v: Csapadékviszonyokról, csapadék elõrejelzésekrõl vízgyûjtõkön, árvizek meteorológiai feltételeirõl több tucat tanulmány született Bodolai István és Bodolainé Jakus Emma tollából, de kifejezetten budapesti csapadékviszonyokról sajnos nincs cikk.


7k: Van-e nyilvánosan elérhetõ fotó valamennyi magyarországi meteorológiai mérõállomásról?

7v: Az állomások egy részérõl van csak fotó, de azok nem nyilvánosan elérhetõek.

8k: Tervezik-e a mérõállomás-hálózat bõvítését a közeljövõben?

8v: Folyamatban van egy közös állomásbõvítés a vízügyi szolgálattal karöltve, de ennek a részleteirõl nem sokat tudok. Ezek valószínûleg elsõsorban csapadék és/vagy hõmérsékleti mérõállomások lesznek.


9-10k: Két kérdésem lenne még konkrét mérõállomásokkal kapcsolatban:

· A bugaci mérõállomás talaja fû vagy homok?

· Miért az újpesti mérõállomás méri leggyakrabban a legnagyobb meleget Budapesten belül? Hol van egyébként pontosan?

9-10v: A bugaci mérõállomás alatt elvileg homoktalaj van, bár képet nem láttam még róla, de mivel a bugaci homokhátságon található, ezért több mint valószínû a homok.

Az újpesti mérõállomás a Vízmûvek területén található viszonylag közel a Dunához. Valószínûleg azért méri gyakran a legmagasabb hõmérsékletet Budapesten, mert a Duna közelségét leszámítva mégis ez a legjobban beépített környezetben levõ állomás [lõrinc parkvárosi környezet, lágymányos közvetlenül dunapart, ferihegy pedig nagy zöld fûfelület]. Bár ebbõl a szempontból a Kitaibel Pál utcai állomás abszolut beépített környezetek számít, ott viszont egyáltalán nem szabványosan, több mint 10 m magasan a tetõn található a hõmérõ.

Üdvözlettel,
Pátkai Zsolt
OMSZ Idõjárás-elõrejelzõ Osztály