1. Az a véleményem, hogy a DAI "kutyája" valahol egy stabil õszi-kora téli féltekei hõeloszlás, és a Namias-ciklus táján van "elásva" A jobb érthetõség kedvéért azt az állapotot, mikor blokkhajlam van szeptemberben és decemberben, elneveztem DAI 1.-nek, ennek ellenkezõjét DAI 2.-nek. Úgy sejtem, a DAI 1. akkor következik be, mikor a féltekei nyugati drift nem túl erõs (a jet képes meanderezni), valamint Északnyugat-Eurázsia szubarktikus régiójában jelentõs, és könnyen regenerálódó hidegdepó alakul ki már õsz elején. E két tényezõ hozza meg már szeptemberben az atlanti blokkos idõjárást Közép-Európában, és ez a Namias-ciklus átlagos 4-6 hetes periódusidéjét figyelembe véve október végén/november elején, és decemberben visszatér.
Ennek természetesen az a feltétele, hogy az alap-kondiciók közben ne változzanak meg: azaz, a jet továbbra is meanderezzen, és a hidegdepó is fennmaradjon. Minthogy ezek általában tartós dolgok, ez a feltétel leggyakrabban teljesül is. De azért azt is figyelembe kell venni, hogy ha ritkán is, de az alapfeltételek fordulópont jelleggel megváltozhatnak.

2. Kimutatott dolog, hogy magas naptevékenységben megerõsödik a térítõi AC öv, emiatt a teknõk nehezen tudnak dél felé megnyúlni, a jet "egyenes", nem meanderezik. Alacsony naptevékenységnél ennek ellenkezõje érvényes. (Statisztikailag megfogható, hogy a zord telek napfoltminimumok táján gyakoribbak)

Fel lehet tételezni, hogy az alapfeltételek közül a 2. pont alatti változott meg kora õsszel. Folyamatosan figyelem a napfoltszámot, azidõtájt volt ebben egy "lépcsõ" lefelé.
Természetesen mindez csak játék a gondolatokkal, de nem alaptalan.
Nehézsége viszont az eszmefuttatásnak, hogy a blokknak ciklus szerinti visszatérése október végén/november elején Hari szerint nem jön ki statisztikailag.