Valóban, a DAI egyik "bibije" a referencia-idõszak kiválasztása. A másik pedig a referencia-területé.
Ahogy alább már írtam, véleményem szerint a DAI "mûködésének" feltétele, hogy a szeptembertõl decemberig terjedõ idõszakban alapvetõ változás ne következzen be a féltekei hõeloszlási (és áramlási) muszterben. Ugyanis úgy sejtem, hogy Hari Seldon egyébként véresen komolyan veendõ megfigyelése mögött egy stabil hemiszférikus hõeloszlás (tehát, hogy a hideg és meleg helyek hosszú ideig változatlanok), és a Namias-ciklus áll.
Most úgy tûnik, elég jelentõsen módosult szeptember hónap közepére a gerincek és teknõk helyzete. Gerincbeli, illetve gerinc hátoldali helyzetünk fokozatosan gerinc elõoldalivá vált: éppen ezért kaptunk mostanában hidegöblítéseket északról, északkeletrõl.
A gerincnek ez a retrográd mozgása (pontosabban: újra képzõdése) lehet az észak-atlanti légnyomás-anomália gyors megváltozása hátterében. Ennek a retrográd újra felállásnak az egyik oka talán a sarki hidegdepónak, melybõl eleinte csak a Kelet-Európai-síkság kapott hidegelárasztásokat, nyugat felé való kiterjedése, erõsödése.
A helyzet tehát DAI szempontjából instabilnak és képlékenynek tûnik, nem egy "klasszikus" eset. Ha a korai orosz hidegeket hozó sarki hidegraktár fennmarad, valamint ha a féltekei nyugati áramlási szalag sem gyorsul módfelett fel, úgy a Namias-ciklusoknak megfelelõen ismételt hidegelárasztásokat kaphatunk a következõ 2-3 hónapban. Látható, hogy több bizonytalansági tényezõ is van a dologban. A DAI elvére alapozva én ebben a helyzetben nem nagyon mernék a decemberi hõanomáliára elõre jelezni.