A kollégák több, a mostanival analóg(nak tûnõ) õszi szezont is megemlítettek. Bár tudom, az analógiák sántítanak, de én is említek egyet: 1979.
Azért említem, mert a mostani makroszinoptikai felállások igencsak kezdenek hasonlítani arra az õszre. Akkor is viszonylag meleg kora õszt követõen október legelején felállt a skandináv blokk, és az elõoldalon megkaptuk a drasztikus lehûlést:

Link Link Link

A blokkoló AC tartósnak, ill. kiújulónak bizonyult: Link Link Link

A mostani és a közeljövõben várhatóhoz erõsen hasonlító képeket látunk itt.
1979-ben a blokk november elsõ napjaiban összeomlott, utána kifejezett, tartós elõoldali, majd zonális képek jöttek. Kézenfekvõ módon adja magát, hogy idén is a meridionális kép valamikor október második felében, legkésõbb november elején majd elõoldali, zonális (esetleg félblokk)képeknek ad helyet. Egyébként a Namias-ciklusból is ez következne.
1979-ben a zonális, enyhelevegõ-beáramlásos etap december elejéig masszívan fennállt, csak ekkor jött ebben az elsõ megingás. A tartós szinoptikai átrendezõdés, az igazi tél pedig csak a hónap legvégén érkezett.
Természetesen fentiekbõl nem következik, hogy idén is ezzel megegyezõ forgatókönyvvel számolhatunk. De egy enyhébb, változékony, óceáni légtömegek meghatározta idõszakot elég valószínûnek gondolok az õsz második felében. Hogy ezután mikor fordul majd télire az idõ, egyelõre teljesen bizonytalan.