Valóban, hosszabb távon tipikus tavasz közepi, késõ tavaszi makroszinoptikai kép látszik kialakulni: a sarki hideg Grönland-Labrador térségébe húzódik vissza, a legnagyobb hõgradiensû vonal ezen "hidegpont" és a Földközi-tenger térségében található "melegpont" között van.
E vonal mentén alacsony nyomású teknõ és élénk ciklogenezis, a sarki hideg légtömegek a teknõ (ciklonrendszer) hátoldalán Nyugat-Európán keresztül áramlanak dél felé, míg a meleg levegõ az elõoldalon Kelet-Európa egy részét és Közép-Európa keleti felét árasztja el. Térségünk általában elõoldalon, de a cikloncentrumok közelében van. "Pengeél" helyzet ránk nézve: nagyjából fölöttünk húzódik a hideg-nedves és a meleg-nedves légtömeget elválasztó vonal. Ez sok csapadékot, és esetleg heves (konvektív) jelenségeket sejtet. Ha a vonal kissé nyugatabbra alakul ki, kora nyári melegeket kaphatunk, ha keletebbre, akkor viszont kifejezetten hideg, szeles, barátságtalan idõ köszönthet ránk záporokkal, graupel-lel, hózáporokkal. Egyelõre úgy tûnik, az elõoldali verzió a valószínûbb, de a dolog már csak az idõtáv miatt sem tisztázódott le egyelõre.