Köszönet és gratuláció a cikkhez !

Annyit tennék hozzá,hogy durván 3 részre osztható volt az október.Az elsõ hét tipikus késõ nyár /25 fok, sok napsütés, esõ semmi/. Aztán kora tél (vagy késõ õsz,vagyis novemberi idõ), amikor vagy öt fokos negatív anomália lett az 5 fokos pozitív után faggyal, esõvel, a hegyekben hóval.Az utolsó 10 nap már átlagnak megfelelõ,párás,ködös idõvel telt ,vagyis október lett. Valójában az esõ 3 hét nem a hamisítatlan õsz jegyében telt, de a szélsõségek átlaga éppen õszi lett.

Többször olvastam már a fórumokban, hogy az esõ nem hasznosul, mert elfolyik-lefolyik meg kárba vész. Nem tudom honnan ered ez a nézet, mert ez csak felhõszakadásokra és hegységekre igaz. Magyarországon 10-20 % talán a meredek domboldal (hegység elenyészõ), így az esõk nagy része nem a folyókban, hanem a talajban köt ki. Sokak a városokban azt látják, hogy esõben tele a csatorna mindenütt meg tócsahegyek. Azt hiszik talán, hogy a szántóföldeken is ez van ? A tavalyi év megmutatta, hogy a 60 %-ban síkság országunkban a sok esõ az istennek sem akart elfolyni és vastag belvízzel küszködtek óriási területen. Szerintem az árvizeink 95 %-ában nem a trianoni csonkaállam területén lehulló csapadék a ludas, hanem az Alpok-Kárpátok csapadéka.