Valóban, engem is (jobban) nagyon érdekel, hogy a légnyomás hogy utazik át 3 hónap távlatából hozzánk, hiszen ennek magyarázata hamar lesöpörne minden ellenérvet az asztalról. Csakhogy ez hiányzik.
Értem, amit mondasz, azt is értem, miért csábító megfelelõ bizonyítás hiányában az összefüggést elfogadni, de azt nem értem, miért elegendõ ez önmagában és miért nem kell a bizonyítás. Egyetemi tanulmányaim alatt nagyon "belém nevelték", hogy megérzésekbõl nem lehet eredményeket kapni, heurisztikusan nem lehet problémát megoldani. Masszívan ismerni kell a háttéranyagot, meg kell lenni a száraz elméleti tudásnak ahhoz, hogy a gyakorlati problémákat meg tudjuk oldani, és hiába akartam ezt megúszni, általában jól megbuktam, ha így mentem el vizsgázni, vagy laborra. Emiatt én nehezen tudok visszafelé elfogadni elméleteket, nekem valahogy nagyon hiányzik a háttérmagyarázat, bizonyítás, az õszintét megvallva szerintem a tudomány is így van vele... Annyit megígérhetek, hogy nem fogok kritizálni meg panaszkodni, beletörõdöm, hogy ezzel nem fogunk egyetérteni, aztán hátha egyszer Neked sem lesz elég az összefüggés, és utánajársz az okoknak. Akkor nem az adatokból jönne ki a képlet, hanem a magyarázat adja ki, és lehet, hogy sokkal pontosabbat, adott esetben elõrejelezve egy esetleges ellenkezõ elõjelû kimenetelt.
Ráadásul nekem a 0.8 vajmi kevés. Ha van valami korreláció, legyen mondjuk 0.6, akkor bõven hibahatáron belül van 60 évnyi adatból a 0.8, mint "véletlenek összejátszása". A 0.6-os korreláció pedig szinte a 0.5, ami meg ugye a teljes véletlen (hiszen ha kisebb lenne, mint 0.5, mondjuk 0.2, akkor ellenkezõ elõjellel 0.8-as pontosságú lenne ugye :-) ).

Sok elõrejelzõ központ vár enyhébb decembert (hozzánk?), ha jól olvastam valaki linkjét. Vagy 6-7 központ elõrejelzése volt ott, és a leghûvösebb is átlag feletti decemberrel számolt. Értem én, hogy nem tart ott a tudomány, hogy ezek megbízhatóak legyenek, de biztos vagyok benne, hogy ezeket az eredményeket nem 2-3 túlságosan ráérõ lusta ál-tudós sütötte ki egy tea mellett ebédszünet után, hanem hosszú évtizedeken át csiszolt modellek technológiája, kutatása, fejlesztése és mérése hozta ki. Ha ezek mind átlagnál enyhébb decembert várnak, nem lehet, hogy még van 1-2 (vagy 50-100) olyan tényezõ, amit nem vettél figyelembe, és ha figyelembe vettél volna, akkor sokkal pontosabb lenne a prediktor? Simán el tudom képzelni... Azt viszont nem tudom elképzelni, hogy egymagad (bármennyit is szánsz az adatok reverz korrelációjának meghatározására) jobb elõrejelzést tudsz készíteni, mint ezek együttesen. Nem sértésként akartam mondani, hanem elgondolkodtató gondolatként (hisz nem ismerem a hosszútávú modelleit az említett elõrejelzõ központoknak). Ezeket a problémákat majdnem teljesen kiküszbölné, ha feltárnád a kapcsolat közvetítõ tényezõit. (Szerintem ha van kapcsolat, akkor az nem csak e két paraméter között lenne kimutatható, hanem sok egyéb között is, bár nem erre indulnék, legfeljebb segítségképpen.)
Persze az idõjárásé az utolsó szó, és szerencsére bárki meg fog tudni magyarázni bármilyen eredményt. Ha hidegebb lesz a tél, a DAI bizonyít a hosszútávú modellekkel szemben, "elveri azt". Ha enyhébb lesz, akkor az elõrék épp beletrafáltak, a DAI-nak pedig eljött az az egy fekete év. (Aztán a fenéket, hiszen a bizonytalanságok mindkét oldal tévedéseit lehetõvé teszik.)

Itt a fórumon is mágiáztak már ki sokan ciklusokat, periodicitást, összefüggéseket magányosan az adatokból, és õk is várnak hideget-meleget, de azok ellen is lesöpörhetõek lesznek az érvek a decemberi érték után: hát "most épp kivétel volt", vagy pedig "na látod, mondtam én, hogy ilyenkor nem lehet átlagosnál hidegebb a tél". Nem akarom ezeket összemosni a DAI-val, de akadnak hasonlóságok.

Köszönöm a cikkeket, könyvjelzõzve nevet Remélem lesz idõm elolvasni õket, már a címek is érdekesen hangzanak!