Ez így teljesen korrekt - kezdhetem én is, köszönöm a kérdéseket, észrevételeket.

Elõször egy kis pontosítás: nem 30-40, hanem 63 év alapján készült a statisztika, illetve hóadatok 1967 óta vannak.

Elsõsorban a hóexpanzió tovagyûrûzésérõl kérdeztél ("milyen események viszik át a hatást onnan ide"), de engem sokkal jobban érdekelne, hogy a szeptemberi és decemberi légnyomás közötti kapcsolat hogyan s miként mûködik, mi köti össze õket (mert az a döntõ, az õsz eleji nagy hóexpanzió már csak ráerõsíthet a negatív anomáliás várakozásokra). Õszintén meg kell mondanom, hogy egyik kérdésre sem tudom a választ. Meg kell elégedjek azzal, hogy rátaláltam egy jelenségre (szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália - decemberi Kárpát-medence környéki átlaghõmérséklet), és az azt kiváltó közvetlen okra (a szeptemberi és decemberi légnyomás kapcsolata), Judah Cohen (például Link Link ) felismerése nyomán pedig az õsz eleji hóexpanzióval is finomodott a leírás. Amíg a légnyomás-rejtélyre a válasz meg nem születik, csak a kapcsolat meglétének további bizonyítékainak gyûjtögetésére szorítkozhatom. Gyûjtögetem õket, mert nem osztom, hogy amire nincs magyarázat, az nem is létezik. (És persze reménykedem, hogy évrõl évre húzogathatom a strigulákat, ötbõl legalább négyszer.)

Azért a hóexpanzióról egy-két szót. Szerintem elég logikus, hogy ha zonalitás uralkodik Európa fölött, hiába várakozik a felhalmozódott hideg levegõ Szibériában, többnyire nem képes az átlag alá nyomni a decemberi átlaghõmérsékletet, lásd 2013 decemberét. Az északi-sarki jégtakaró (a mérések kezdete óta) megfigyelt fogyatkozásával (amely szerintem bármikor megfordulhat) kapcsolatban elmondható, hogy a szeptember-december kapcsolat az utóbbi évtizedben is igen jól mûködött, tehát sarki jég mennyiségének nem látszik komoly befolyása a dolgokra. Ahogy nem találtam kapcsolatot a naptevékenységgel sem.

Sok-sok (ha belegondolunk, zavarba ejtõen sok!) zavaró tényezõ jöhet szóba, és hát éppen ez mutatja meg a szeptemberi észak-atlanti légnyomás-anomália erejét: minden más hatás együtt átlagosan öt decemberbõl csak egyszer képes belerondítani az alapvetõen általa formált vagy elõrejelzett képbe.