Látod, a megközelítésed rossz kacsint Miért kellene mások tanulmányaira hivatkoznom? Hari Seldon szeptemberi légnyomás anomália és a decemberi kárpát-medencei hõmérséklet összefüggéseit ki támasztotta alá, mielõtt õ kidolgozta?
Ha a számok nem beszélnek eléggé önmagukért, akkor nem segíthetek.
Az nyilvánvaló, hogy pontosan nem lehet elõre meghatározni, meddig tart egy-egy ciklus. Mint a táblázatból is látszik, szeszélyes a ciklusok hossza, ám ha az átlag 7,5 évet tekintjük, akkor az attól való eltérés, nem is olyan nagy. Évekkel ezelõtt már beillesztettem ide ezt a táblázatot, akkor is sokan tamáskodtak, ám az azóta eltelt idõszak csak még jobban alátámasztotta a ciklusok létezését. És meggyõzõdésem, hogy a következõ években sem lesz ez másként. Függetlenül attól, hogy az idei vagy egy másik esztendõ kivétel lesz-e. Ahogy magad is kiolvashatod, 17 év az átlagos elõfordulása a kivételeknek, és éppen 20 éve volt az utolsó.
De vajon a kivételek valóban gyengítik az elméletet? Hari Seldon adatsorában nincsenek kivételek? És tényleg lineáris a képlete? Ha +0,8 hPa a légnyomás-anomália, akkor -0,8 fok lesz a decemberi átlag eltérése?
Ennél azért bonyolultabbak az összefüggések. Az idõjárásban pedig mindig elõfordulnak olyan helyzetek, amelyek nem illeszthetõek bele a sablonokba. A Maunder-minimumok idején sem fagyott be minden télen a Temze. Ezek szerint azok az évek nem tartoznak bele a Maunder-minimumba?
Nem az a kérdés, hogy léteznek-e ezek a ciklusok, sokkal inkább, hogy milyen tényezõk állnak mögötte? A Kárpát-medence túl kicsi ahhoz, hogy önálló tényezõként legyen nagyobb hatással a rendszerekre, viszont elég nagy ahhoz, hogy eltérések kialakulhassanak.
észak-kelet, észak-nyugat vagy dél-nyugat sajátosságait ismerjük. Tudjuk, hogy Észak-Keleten gyakorta beragad a hideg, míg Észak-Nyugat (a tágabb értelemben vett Kisalföld) ugyancsak helyi hatásoknak van kitéve. Emlékeztetlek 1993-ra, amikor az ország 80 százalékán esõ esett karácsony környékén, miközben a Dunántúli középhegységtõl nyugatra hatalmas havazás volt hófúvással. Ugyanakkor lényegében ez a térség alig kapott a hóból 2003 február elején, így az azt követõ HRHI jóval gyengébb volt ebben a térségben. Ettõl még ott is az átlagnál hidegebb volt. Hat nagyváros 2003. februári átlaghõmérséklete, zárójelben a legnagyobb hóvastagság:
Bp.: -3,72 (29) Miskolc: -2,89 (49) Debrecen: -5,66 (37) Szeged: -5,64 (2laza Pécs: -3,14 (1laza Gyõr: -1,30 (5)
Ebbõl is látszik az alap, hogy a 10 centi alatti hó esetén a HRHI gyengébb, igazolódott. Miskolc egy kicsit meglepõ, pontosan nem tudom mi az oka. Az tény, hogy ott -12 fok alatt egyetlen éjszaka volt, míg Budapesten 6, Debrecenben 14!
A lényeg, hogy helyi eltérések és hatások miatt lehetnek viszonylag nagy eltérések, ám az országos helyzetet Budapest elég jól kifejezi, hiszen földrajzilag az ország középsõ részén fekszik. Nem a bp-i átlag hõmérséklet az érdekes, hanem a 100 éves átlagtól történõ eltérés.
Ha nem is teljes az adatsorom, de Szeged és Debrecen téli adatsorait 1980-ig feldolgozva 96 százalékos az átfedés Budapesttel a ciklusok terén. Mindössze 2 évnél mutatkozik eltérés. Majd, ha Miskolc, Szombathely, Gyõr és Pécs is kész lesz, akkor még teljesebb lesz az összehasonlítás.
Mivel nem vagyok hivatásos meteorológus, és nem is kívánok ilyen babérokra törni, nem tervezem, hogy tanulmányban foglaljam össze. Majd, ha valaki felismeri az összefüggéseket, és érez hozzá elég erõt, megteszi. Mivel várhatóan a következõ évtizedekben nem fog ugrásszerûen változni az elõrejelzési technika, még sokáig a múlt adatsoraiból következtethetünk leginkább a jövõre. (Lényegében Hari Seldon is ezt teszi.)