Természetesen olyat senki sem állíthat, hogy félteke léptékû (globális? -ez azért nagy szó!) hûlõ vagy melegdõ trendek semmi hatással sincsenek a mi téli idõjárásunkra.
De azt feltétlenül szem elõtt kell tartani, hogy a Kárpát-medence átmeneti helyzetet foglal el a kontinentális és az óceáni, valamint a földközi-tengeri klímaterület határán. Hazánk idõjárása -fõként télen- kötéltáncot jár ezen hatások között. Közhely, de igaz, hogy éppen a tél az az évszakunk, mely a legnagyobb változatosságot mutatja az egyes évek között. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermo-i sokévi átlagnak felelt meg, de olyan is, mikor a szentpétervárinak. Elõbbi esetben mediterrán-atlanti, utóbbiban sarki-szárazföldi befolyás érvényesült.
A telünkre gyakorolt közvetlen, nagy hatást tehát éppen az teszi, hogy a "kés élének" melyik oldalára billen idõjárásunk. Ehhez képest a hemiszférikus trendek hatása közvetett, gyenge. Csak hosszú évek, sok tél alatt mutathatók talán ki -legalább 50 év, de lehet, több is kellene ehhez.
Jó példa erre a hetvenes évek eleje és közepe. Hiába esett ez az idõszak az un. XX. századi lehûlésbe, hiába voltak jók az "alapkondíciók", mégis, 1970-tõl 1978-ig nem fordult elõ zord, nagy tél. Az évtized eleje száraz, hótlan, viszonylag enyhe teleket hozott, és ezek között olyan "dobogós" enyhe is akadt, mint 1974/75. Akkor is mondhattuk volna, hogy klímaváltozás miatt immár búcsút mondhatunk a zord teleknek. Jól tettük volna? Hamarosan kiderült, hogy bizony nem!
A szintén enyhe teles, rossz kondiciójú korai kilencvenesekben Mongóliában elõfordult 2 egymást követõ tél, mikor az emberemlékezet óta nem tapasztalt zord hideg miatt az állatállomány tetemes része elpusztult! Hamarosan pedig mi is megkaptuk 1995/96-ot.
Szóval, én még azt se jelenteném ki, hogy a hidegebb fajta telek lényegesen ritkábbá válnak Magyarországon az elkövetkezõ években, évtizedekben. Csínján kell bánnunk, óvatosnak lennünk az ilyen kijelentésekkel, az idõjárás könnyen csúnyán megtréfálhat. Igazából alapunk se nagyon van az ilyesfajta gyanúra. Hiszen nem egy 5-8 éves, enyhe telû idõszak után vagyunk. Az igazság az, hogy csak az utóbbi 2 tél volt szokatlanul, enyhe. 2012/13 különösen dunántúli tekintetben nagyhavas volt, március közepén az emlékezetes hóviharral. Elõtte egészen tisztességes telek voltak 2008/2009-ig bezárólag. 2009/2010 európai (különösen északnyugat-európai) viszonylatban szokatlanul zord volt.
A globális felmelegedés kérdése a "levegõben lóg", de nekünk ennek ellenére meggondoltnak kell lennünk az ítéletalkotásban.