Külföldi időjárási események
A közvélekedés, miszerint a sziget déli része kapja a legtöbb napfényt a nagy számok terén talán igaz lehet, mégis elég félrevezetõ. Los Cristianos vagy a Costa Adeje átlagban lehet, hogy a legnaposabb helyek, de a hegyek elõterében délen kora délutánra nagyon sokszor (az elmúlt 2 hétben pl. gyakorlatilag minden nap) kialakul az orográfia által létrehozott felhõzet. Az ilyen helyzetekben - így volt ez a múlt héten is - valóban elég egy picit keletre vagy nyugatra menni és máris felhõtlen az égbolt. Északon más a helyzet, ott azért nagyon ritka a felhõtlen égbolt dominálta nap. Santa Cruz valóban lehet kivétel ez alól, különösen, az Anaga-hegység által óvott mikroklíma miatt.
A Playa Medano környékén, tehát délkeleten, nagyon sokszor (erõs szél kísérte) szikrázó napsütést találunk akkor, amikor délen napközben kialakul az említett felhõzet. Mindez fordítva kevésbé gyakran mûködik. Az ok szerintem sokszor a délkeleti partokra jellemzõ erõs szélben rejlik.
Délrõl nyugat felé elmozdulva is ugyanez játszódhat le, Los Gigantes környéke sokszor napfényben úszik, amikor a Playa de las Amáricas felett borultság van, fordítva ugyanúgy ritkábban. Az ok itt a szerintem a délnyugati partokra jellemzõ nagyobb védettségben rejlik.
Aztán nyugatról északnyugat/észak felé haladva ismét változik a kép, pl. az orotavai völgyben 1000 méteres magasságban gyakran akkor is beül a stratus, ha a sziget egyéb részein alig van felhõzet.
De pl. most hétfõn - égtájtól függetlenül - jellemzõen az egész partvonal borult volt délutánra. Mit tehet ilyenkor az ember? Nos, felmegy a Teidére, ahol ilyenkor is garantált a napfény :] A kb. 17 km-es átmérõjû kaldera pereménél (kb. 2200 m tszfm) magasabbra ritkán hatol a felhõzet (lásd: Link így volt ez hétfõn is, a kalderán belül illetve felette zéró okta volt, a Teide csúcsán simán elég volt egy vékonyabb pulóver a 4 fok és 30 km/h-s szél ellenére. A szomszédos szigetek partvonalát ugyanúgy felhõtakaró borította.
A Playa Medano környékén, tehát délkeleten, nagyon sokszor (erõs szél kísérte) szikrázó napsütést találunk akkor, amikor délen napközben kialakul az említett felhõzet. Mindez fordítva kevésbé gyakran mûködik. Az ok szerintem sokszor a délkeleti partokra jellemzõ erõs szélben rejlik.
Délrõl nyugat felé elmozdulva is ugyanez játszódhat le, Los Gigantes környéke sokszor napfényben úszik, amikor a Playa de las Amáricas felett borultság van, fordítva ugyanúgy ritkábban. Az ok itt a szerintem a délnyugati partokra jellemzõ nagyobb védettségben rejlik.
Aztán nyugatról északnyugat/észak felé haladva ismét változik a kép, pl. az orotavai völgyben 1000 méteres magasságban gyakran akkor is beül a stratus, ha a sziget egyéb részein alig van felhõzet.
De pl. most hétfõn - égtájtól függetlenül - jellemzõen az egész partvonal borult volt délutánra. Mit tehet ilyenkor az ember? Nos, felmegy a Teidére, ahol ilyenkor is garantált a napfény :] A kb. 17 km-es átmérõjû kaldera pereménél (kb. 2200 m tszfm) magasabbra ritkán hatol a felhõzet (lásd: Link így volt ez hétfõn is, a kalderán belül illetve felette zéró okta volt, a Teide csúcsán simán elég volt egy vékonyabb pulóver a 4 fok és 30 km/h-s szél ellenére. A szomszédos szigetek partvonalát ugyanúgy felhõtakaró borította.