"Van még egy-két dolog: a paleoklimatológiai tapasztalat/törvény(?) azt mondja, hogy ahol a kõzetek sötétebbek (pl. OH-vegyületekbõl több van), annak keletkezésekor volt vegetáció, tehát melegebb, nedvesebb, és (nagyon fontos!) CO2-ben /és metánban/ is dúsabb légkörû éghajlat volt. Ahol pedig világosabbak (oxidos vegyületek dominálnak), nem volt vegetáció (hidegebb, szárazabb, CO2-szegényebb éghajlat)."

Ez azért nem ilyen egyszerû, az üledékek színét (oxidáltságát) leginkább helyi tényezõk alakítják. Pl. a Fekete-tenger alján vagy a tõzegmocsarakban ma is javában képzõdnek a rengeteg szerves anyagot tartalmazó fekete üledékek, miután a környezet oxigénszegény... ez független attól, hogy éppen mennyi CO2 van a légkörben. A régebbi "sötét üledékek" képzõdéséért is leginkább ilyen speciális környezetek felelõsek - vagy épp az óceáni vízkörzés olyan felborulása, ami nem engedte, hogy oxigénben dús víz jusson a tengerfenékre, de ez megint csak nem függ össze szorosan a CO2-vel.