Amit az ECM mutat, eléggé "életszagúnak" tûnik. A délnyugat-európai melegtömeg némileg meggyengülve ugyan, de ránk terül vasárnaptól. De a sokadik ECM és GFS futás által adott nagyon élénk északkelet-európai ciklontevékenység megadja a lehetõséget lényegesen hûvösebb, száraz jeges-tengeri levegõ betörésére. Érdekes módon valóban van egy 1976 június közepi feeling-je a kilátásoknak. A dolog pikantériája, hogy most nem kora nyáron jelentkezne ez a felállás. Mindamellett a szokásosnál lényegesen nagyobb ebben a bizonytalanság. Lehetséges, hogy el sem ér minket a hidegebb légtömeg, de véleményem szerint az sem zárható ki, hogy talán az 5 fokos izoterma is lenyúljon a közelünkbe.
Összességében mégis az a meglátásom, hogy a hõség heves, de nem hosszantartó rohamot produkál jövõ hét elején (melynek csúcsa szerintem is a 32-37 fokos intervallumba eshet)
Ezután bizonytalan mértékû lehûlés valószínû a hét második felében, mely átmeneti felfrissülést hoz, sajnos elõreláthatólag csak szórványos csapadékkal (ha egyáltalán lesz valami)
A hangsúly a lehûlés átmeneti jellegén van. Az ilyen "szupermeridionalitásos" hidegöblítések általában tiszavirág életûek. A tartós -vagy egész pontosan: ismétlõdõ- ény-i hidegáramlást nyáron félblokk helyzetek biztosítják. Ekkor kiújuló teknõképzõdés van, de a teknõk nem tudnak teljesen kifejlõdni éppen azért, mert az észak-atlanti térségben erõs a ciklogenezis, és a fejlõdõben levõ alacsony nyomású teknõre minduntalan "ráfut" a következõ. A blokk nem képes teljessé válni. Az ilyen jeges-tengeri löttyök azonban csak teljes blokkban, teljesen kifejlõdött teknõk hátoldalán fordulhatnak elõ. Ilyenkor nincs utánpótlása a hidegnek: egyszer volt/lesz kutyavásár (mint 1976-ban)